A nap áhítata: gyakorlási cselekedetek; Jézusom, kegyelem

Miért nem tértem meg? Az év végén visszatekintek, emlékszem az ez év elején tett elhatározásokra, Jézusnak tett ígéretekre, hogy megtért, elmenekül a világból, egyedül követi ŐT ... Nos, mit tettem? Nem ugyanazok a rossz szokásaim, szenvedélyeim, satuim, hibáim, mint tavaly? Valóban, nem nőttek fel? Vizsgálja meg magát a büszkeségen, a türelmetlenségen, a visszhangon. Hogyan változott meg tizenkét hónap alatt?

Miért nem vagyok megszentelt? Hála Istennek, lehet, hogy nem vétkeztem komolyan ebben az évben ... És még így is ... De milyen előrelépést értem el egy egész évben? Megkaptam az évet, hogy az erények gyakorlása során örömet szerezzek Istennek, és egy gyönyörű koronát készítsek magamnak a menny számára. Hol vannak akkor az örökségem és az ékkövek? Nem illik-e rám Belsazár mondata: Mérlegeltél, és az egyensúly hiányosnak bizonyult? - Isten elégedett lehet velem?

Mit csináltam az idővel? Hány dolog történt velem, most boldog, most szomorú! Hány üzletbe fektettem az elmém és a testem az év folyamán! De ennyi foglalkozás mellett, ennyi szó és erőfeszítés után nem szabad azt mondanom az evangéliummal: Egész éjjel dolgozom, nem vettem semmit? Volt időm enni, aludni, sétálni: miért nem találtam meg a léleknek, a pokol elmenekülésének, a Paradicsom megszerzésének? Mennyi szemrehányás!

GYAKORLAT. Három cselekedet; Jézusom, kegyelem.