Buddhizmus: miért kerülik a buddhisták a kötődést?

A nem ragaszkodás elve elengedhetetlen a buddhizmus megértéséhez és gyakorlásához, ám e vallási filozófia sok fogalmához hasonlóan ez megzavarhatja, sőt elriaszthatja az újonnan érkezőket.

Egy ilyen reakció gyakori az emberek körében, különösen nyugaton, amikor elkezdik felfedezni a buddhizmust. Ha ennek a filozófiának állítólag az örömről kell szólnia, kérdezik, akkor miért tart ennyi idő azt mondani, hogy az élet tele van szenvedéssel (dukkha), hogy a nem kötődés a cél, és hogy az üresség (shunyata) felismerése egy lépés a megvilágosodás felé?

A buddhizmus valóban az öröm filozófiája. Az újonnan érkezők körüli zavar egyik oka az, hogy a buddhista fogalmak a szanszkrit nyelven származnak, amelynek szavait nem mindig könnyű angolra lefordítani. Egy másik az a tény, hogy a nyugati személyes referenciakeret nagyon különbözik a keleti kultúrákétól.

Ne feledje: a buddhizmushoz való ragaszkodás elve
A négy nemes igazság képezi a buddhizmus alapját. A Buddha eljuttatta őket a nirvánához, az állandó öröm állapotához.
Noha a Nemes Igazságok kijelentik, hogy az élet szenved, és hogy a ragaszkodás az egyik oka ennek a szenvedésnek, ezek a szavak nem az eredeti szanszkrit szavak hű fordításai.
A dukkha szót jobb lenne "elégedetlenségnek" fordítani, nem pedig szenvedésnek.
Nincs pontos fordítás az upadana szónak, az úgynevezett csatolásnak. A koncepció hangsúlyozza, hogy a dolgokhoz való ragaszkodás vágya problematikus, nem pedig hogy el kell adnia mindazt, amit szeretett.
A ragaszkodás szükségességét tápláló téveszmék és tudatlanság feladása segíthet a szenvedések megszüntetésében. Ezt a Nemes Nyolcszoros Út valósítja meg.
A nem kötődés fogalmának megértéséhez meg kell értenie a helyét a buddhista filozófia és gyakorlat általános struktúrájában. A buddhizmus alapvető premisszáit "négy nemes igazság" néven ismerjük.

A buddhizmus alapjai
Az első nemes igazság: az élet szenved

Buddha azt tanította, hogy az élet, amelyet ma ismerünk, tele van szenvedéssel, a dukkha szóhoz legközelebb álló angol fordítás. Ennek a szónak sok konnotációja van, beleértve az "elégedetlenséget" is, ami talán még jobb fordítás, mint a "szenvedés". Azt mondani, hogy az élet buddhista értelemben szenved, azt jelenti, hogy bárhová is megyünk, homályos érzés követ bennünket, hogy a dolgok nem egészen kielégítőek, nem egészen helyesek. Ennek az elégedetlenségnek a felismerését nevezik a buddhisták az első nemes igazságnak.

Ugyanakkor meg lehet tudni ennek a szenvedésnek vagy elégedetlenségnek az okát, és ez három forrásból származik. Először is, boldogtalanok vagyunk, mert nem igazán értjük a dolgok valódi természetét. Ezt a zavart (avidya) gyakran fordítják a tudatlanságból, és elve jellemző arra a tényre, hogy nem vagyunk tisztában minden dolog egymásra utaltságával. Képzelje el például, hogy van egy "én" vagy "én", amely függetlenül és az összes többi jelenségtől külön létezik. Talán ez a fő félreértés, amelyet a buddhizmus azonosított, és felelős a szenvedés következő két okáért.

A második nemes igazság: itt vannak a mi szenvedésünk okai
Reakciónk a világon való szétválasztásunkkal kapcsolatos félreértésre ragaszkodáshoz / ragaszkodáshoz vagy idegenkedéshez / gyűlölethez vezet. Fontos tudni, hogy az első fogalom, az upadana szanszkrit szavának nincs pontos angol fordítása; szó szerinti jelentése "üzemanyag", bár gyakran "ragaszkodásként" fordítják. Hasonlóképpen, az "idegenkedés / gyűlölet", a devesha szanszkrit szónak nincs szó szerinti angol fordítása. Ez a három probléma - tudatlanság, kötődés / ragaszkodás és ellenszenv - együttesen Három Méreg néven ismert, és felismerésük a második nemes igazság.

A harmadik nemes igazság: vége lehet a szenvedésnek
Buddha azt is tanította, hogy lehet nem szenvedni. Ez a buddhizmus jó optimizmusának középpontjában áll: annak felismerése, hogy lehetséges megállítani a dukkhát. Ez úgy érhető el, hogy lemondunk a téveszméről és tudatlanságról, amely a kötődést / ragaszkodást és az idegenkedést / gyűlöletet táplálja, amelyek az életet annyira nem kielégítővé teszik. Ennek a szenvedésnek a megszüntetése szinte mindenki számára jól ismert névvel rendelkezik: nirvána.

A negyedik nemes igazság: itt lehet a végzés a szenvedésnek
Végül Buddha gyakorlati szabályok és módszerek sorát tanította a tudatlanság / ragaszkodás / ellenszenv állapotából (dukkha) az öröm / elégedettség állandó állapotába (nirvána) való elmozduláshoz. E módszerek között szerepel a híres Nyolc hajtogatási út, gyakorlati élet-ajánlások sora, amelyek célja a gyakorlók elmozdítása a Nirvana autópályán.

A függetlenség elve
A nem kötődés valójában a második nemes igazságban leírt kötődési / kötődési probléma ellenszere. Ha a kötődés vagy a kötődés olyan állapot, amelyben az élet nem kielégítő, akkor nyilvánvaló, hogy a nem kötődés olyan állapot, amely elősegíti az élet elégedettségét, a nirvána feltétele.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a Buddhista Tanács nem arról szól, hogy leválasztja az embereket az életéről vagy a tapasztalatairól, sokkal inkább arról, hogy egyszerűen felismerje a kezdetben rejlő nem kötődést. Ez lényeges különbség a buddhista filozófia és mások között. Míg más vallások kemény munkával és aktív visszautasítással próbálják elérni a kegyelmi állapotot, a buddhizmus azt tanítja, hogy alapvetően boldogok vagyunk, és egyszerűen csak arról van szó, hogy feladjuk és feladjuk téves szokásainkat. és előítéleteinket, hogy megtapasztalhassuk Buddhaság lényegét. mindannyiunkban.

Amikor elutasítjuk az "egó" illúzióját, amely különállóan és függetlenül létezik más emberektől és jelenségektől, hirtelen felismerjük, hogy nem szükséges leválasztanunk magunkat, mert mindig összekapcsolódtunk minden dologgal. pillanat.

John Daido Loori zen tanár azt állítja, hogy a nem ragaszkodást úgy kell érteni, mint egy egységet mindennel:

„A buddhista nézőpont szerint a nem kötődés a szétválásnak éppen az ellentéte. A csatoláshoz két dologra van szükség: az elemre, amelyhez kapcsolódik, és arra, amelyik csatolja. -támadás viszont egység, van egység, mert nincs mit kötni. Ha egyesülsz az egész univerzummal, nincs rajtad kívül semmi, így a kötődés fogalma abszurddá válik. Ki mire fog összpontosítani? "
A ragaszkodás nélküli élet azt jelenti, hogy felismerjük, hogy eleve soha nem volt mire koncentrálnunk vagy amihez ragaszkodnunk. Azok számára, akik valóban felismerik, ez valóban örömállapot.