Ki írta a Koránt és mikor?

A Korán szavait összegyűjtötték, amikor azokat Muhammad próféta kinyilatkoztatta, az első muszlimok emlékezetében elkövetették és az írástudók írásban rögzítették.

Muhammad próféta felügyelete alatt
Amint a Korán kiderült, Mohamed próféta külön intézkedéseket tett annak meggyőződésére, hogy meg van írva. Noha Mohamed próféta nem tudott sem olvasni, sem írni, szóban diktálta a verseket, és megparancsolta az írástudóknak, hogy a rendelkezésre álló anyagra: faágakra, kövekre, bőrre és csontokra rögzítsék a kinyilatkoztatást. Ezután az írástudók felolvasták írásaikat a prófétának, aki ellenőrizte, hogy nincsenek-e tévedések. Minden új vers felfedésével Mohamed próféta is meghatározta helyét a növekvő szövegek között.

Amikor Muhammad próféta meghalt, a Koránt teljesen megírták. Ez azonban nem volt könyv formájában. Különféle tekercsekre és anyagokra rögzítették, amelyeket a próféta társai birtokában tartottak.

Abu Bakr kalifa felügyelete alatt
Mohamed próféta halála után az egész Koránra továbbra is emlékeztek a korai muszlimok szívében. A próféta első társai közül több százan megjegyezték az egész kinyilatkoztatást, és minden nap a muzulmánok a szöveg nagy részét elbeszélték emlékezetükből. Sok korai muszlim különféle anyagokra rögzítette a Korán személyes, írásos példányait is.

Tíz évvel a hidzsrah (Kr. U. 632) után ezeknek az írástudóknak és a korai muzulmán bhaktáknak sok emberét megölték a jamamai csatában. Amint a közösség gyászolta társainak elvesztését, aggódni kezdtek a Szent Korán hosszú távú megőrzése miatt is. Felismerve, hogy Allah szavait egy helyre kell gyűjteni és meg kell őrizni, Abu Bakr kalifa arra utasította az embereket, akik a Korán oldalait írták, egy helyre állítsák össze őket. A projektet Mohamed próféta egyik legfontosabb írástudója, Zayd bin Thabit szervezte és felügyelte.

A Korán e különböző írásbeli oldalakból történő összeállításának négy szakaszában hajtották végre a folyamatot:

Zayd bin Thabit mindegyik verset saját memóriájával igazolta.
Umar ibn Al-Khattab minden verset igazolt. Mindkét férfi megjegyezte az egész Koránt.
Két megbízható tanúnak kellett vallomnia arról, hogy a verseket Muhammád próféta jelenlétében írták.
Az ellenőrzött írásos verseket a többi társ gyűjteményével összegyűjtöttük.
Ezt a többszörös forrásból származó keresztellenőrzési és ellenőrzési módszert a legnagyobb gondossággal alkalmazták. A cél egy szervezett dokumentum elkészítése volt, amelyet az egész közösség áttekinthet, jóváhagyhat és szükség esetén erőforrásként felhasználhat.

A Korán teljes szövegét Abu Bakr birtokában tartották, majd továbbadták a következő kalifának, az Umar ibn Al-Khattab-nak. Halála után õket lányának, Hafsah-nak (aki Muhammad próféta özvegye is) adták át.

Utman Kalifa bin Affan felügyelete alatt
Amint az iszlám terjedni kezdett az Arab-félszigeten, egyre több ember lépett be az iszlám közegébe olyan messziről, mint Perzsa és Bizánc. Ezen új muszlimok közül sokan nem voltak arab anyanyelvűek, vagy valamennyire más arab kiejtést beszéltek, mint a mekkai és madinai törzsek. Az emberek azon kezdtek vitatkozni, hogy melyik kiejtés a helyes. Uthman bin Affan kalifa vállalta, hogy a Korán szavalata szokásos kiejtés.

Az első lépés a Korán eredeti, összeállított másolatának kölcsönzése volt Hafsah-tól. A korai muszlim írástudókból álló bizottságot azzal vádolták, hogy készítse el az eredeti példány átiratát és biztosítsa a fejezetek sorrendjét (szúra). Amikor ezek a tökéletes példányok elkészültek, Uthman bin Affan elrendelte az összes megmaradt átirat megsemmisítését, hogy a Korán összes példánya egységes legyen a forgatókönyvben.

A mai világban elérhető összes korán pontosan megegyezik az Uthmani verzióval, amelyet kevesebb mint húsz évvel Muhammad próféta halála után készítettek el.

Később néhány kisebb fejlesztést végeztek az arab írásban (diakritikus pontok és jelek hozzáadása), hogy megkönnyítsék az olvasást a nem arabok számára. A Korán szövege azonban változatlan maradt.