Ismeri az ima ajándékát? Jézus azt mondja neked ...

Kérj, és megkapja neked ... ”(Máté 7: 7).

Eszter C: 12, 14-16, 23-25; Máté 7: 7-12

Az ima hatékonyságáról szóló mai megnyugtató szavak követik Jézus utasításait a „Miatyánk” imához. Amint felismerjük ezt az intim kapcsolatot az Abbával, Jézus azt akarja, hogy feltételezzük, hogy imáink meghallgatásra és megválaszolásra kerülnek. A földi szülői összehasonlításai meggyőzőek: melyik apa adna fiának egy követ, amikor kenyeret kér, vagy kígyót, ha tojást kér? Az emberi szülők néha kudarcot vallanak, de mennyivel megbízhatóbb egy mennyei apa vagy anya?

Sokat írtak az imaról, beleértve a megválaszolatlan ima elméleteit. Az egyik ok, amiért az emberek vonakodnak imádkozni, az a tény, hogy nem biztosak abban, hogy szó szerint Jézus utasításait kell követni: Az ima nem varázslat vagy egyszerű quid pro quo, és Isten segít nekünk, ha mindent megkapunk, amit kérünk, mint például gyors javítások és olcsó kegyelmek, vagy olyan dolgok, amelyek árthatnak nekünk vagy másoknak. Megkülönböztetésre van szükség, és ha figyelmesen elolvassuk Jézus szavait, látjuk, hogy az imát folyamatként, nem pedig egyszerű tranzakcióként írja le.

A kérdezés, a keresés és a kopogás egy bennünk lévő mozgás első szakasza, amely arra vezet, hogy saját imáinkat fedezzük fel, amikor szükségünk idején Istenhez fordulunk. Minden szülő, aki egy gyermek kérelmével foglalkozik, tudja, hogy ez párbeszédré válik arról, hogy mit és miért akarnak. Az eredeti vágy gyakran mélyebb vágyvá alakul. Az étkezésen túl egy gyermek kitartást akar, bízva abban, hogy biztosítani fogják. A játék nem csupán játék, hanem egy gyermek, aki azt akarja, hogy valaki játsszon velük, hogy belépjen a világába. A párbeszéd segíti a kapcsolat növekedését, még akkor is, ha az ima elmélyíti annak felfedezését, hogy Isten kicsoda számunkra.

A kopogás a nyitottságról, az érzékenységről szól. A frusztráció pillanatában úgy érezzük, hogy az ajtók zárva vannak. A kopogás segítséget kér az ajtó másik oldalától, és melyik ajtót választjuk meg, az a hit első mozdulata. Sok ajtó zárva marad, de Istené nem. Jézus megígérte tanítványainak, hogy ha kopogtatnak, Isten kinyitja az ajtót, meghívja őket, hogy menjenek be és hallgassák meg igényeiket. Ismét az ima a kapcsolat elmélyítéséről szól, és az első válasz, amelyet kapunk, maga a kapcsolat. Isten ismerete és Isten szeretetének megtapasztalása az ima legnagyobb előnye.

A tanítványokat keresőknek hívták. A fiatalok természetes keresők, mert minden, amire vágynak, előnyt élvez a most kezdődött életben. Azok a szülők, akik aggódnak olyan gyermekek miatt, akik még nem döntöttek, örüljenek annak, hogy keresők lehetnek, még akkor is, ha nem Istent tűzik célul. A kutatás maga az imádság előzménye. Folyamatban vagyunk, és van valami csodálatos és kalandos a befejezetlen imák elhozásában, amely tovább visz minket, alakítja az elvárásainkat, kéri, hogy nyújtsunk kapcsolatot és vágyunk olyan dolgokra, amelyeket még nem nevezhetünk meg, például szeretetet, célt és szentség. Szemtől szembeni találkozáshoz vezetnek Istennel, forrásunkkal és célunkkal, a válaszra minden imánkra