Mit mond a Biblia a böjtről?
Úgy tűnik, hogy a nagyböjt és a böjt egyes keresztény egyházakban természetesen együtt jár, míg mások az önmegtagadásnak ezt a formáját személyes és magánügyeknek tekintik.
Könnyű megtalálni a böjt példáit az Ó- és az Újszövetségben egyaránt. Az ószövetségi időkben a böjtöt figyelték meg a fájdalom kifejezésére. Az Újszövetség óta a böjt más jelentést kapott, mint az Istenre és az imára való összpontosítás módja.
Az egyik ilyen célpont Jézus Krisztus szándéka volt a pusztában töltött 40 napos böjtje alatt (Máté 4: 1-2). Nyilvános szolgálatára készülve Jézus böjt hozzáadásával fokozta imáját.
Manapság sok keresztény egyház társítja a nagyböjtöt Mózes 40 napjával a hegyen Istennel, az izraeliták 40 éves hosszú útjára a sivatagban, valamint a Krisztus 40 napos böjt- és kísértési periódusához. A nagyböjt a komor önvizsgálat és a bűnbánat periódusa a húsvéti felkészüléshez.
Bűn böjt a katolikus egyházban
A Római Katolikus Egyháznak hosszú hagyománya van a böjtnek böjtölése. A legtöbb keresztény egyházzal ellentétben a katolikus egyház sajátos szabályokkal rendelkezik tagjai számára a nagyböjt böjttel kapcsolatban.
A katolikusok nemcsak a hamu szerdán és a nagypénteken böjtölnek, hanem azokban a napokban és minden pénteken a nagyböjt során tartózkodnak a hústól. A böjt azonban nem jelenti az étel teljes megtagadását.
A böjt napjain a katolikusok enni egy teljes étkezés és két kisebb étkezés, amelyek együttesen nem képeznek teljes étkezés. A kisgyermekek, az idősek és az emberek, akik egészségét veszélyeztetik, mentesülnek az éhgyomri szabályok alól.
A böjt az imádsággal és az alamizsnával társul, mint spirituális fegyelem, hogy eltávolítsák az ember ragaszkodását a világtól, és Istenre és Krisztus kereszten tett áldozatára összpontosítsák.
Bent böjt a keleti ortodox egyházban
A keleti ortodox egyház a legszigorúbb szabályokat írja elő a böjthez. A húsot és más állati eredetű termékeket a nagyböjt előtti héten betiltották. A nagyböjt második hetében szerdán és pénteken csak két teljes ételt fogyasztanak, bár sok laikus ember nem tartja tiszteletben a teljes szabályokat. Hétköznapokon a nagyböjt során a tagokat felkérjük, hogy kerüljék a húst, húskészítményeket, halat, tojást, tejtermékeket, bort és olajat. Nagypénteken a tagok felkérést kapnak, hogy egyáltalán ne esznek.
Kölcsönzés és böjt a protestáns egyházakban
A legtöbb protestáns egyháznak nincsenek szabályai a böjtre és a nagyböjtre. A reformáció során számos, "műnek" tekinthető gyakorlatot megszüntettek Luther Márton és Kálvin János reformátusok, hogy ne keverjék össze azokat a híveket, akiket egyedül a kegyelem tanított az üdvösségre.
A püspöki egyházban arra ösztönzik a tagokat, hogy böjtöljenek hamvazószerdán és nagypénteken. A böjtöt imádsággal és alamizsnával is kombinálni kell.
A Presbyteriai Egyház önkéntes böjtölést végez. Célja Isten-függőség kifejlesztése, a hívõ felkészítése a kísértés elõtt való felkészítésre és Isten bölcsességének és útmutatásának felkutatására.
A metodista egyháznak nincsenek hivatalos irányelvei a böjtről, de magánügyként ösztönzi. John Wesley, a metodizmus egyik alapítója hetente kétszer böjtölt. A nagyböjt idején a böjt vagy az olyan tevékenységektől való tartózkodás is javasolt, mint például a tévézés, a kedvenc ételek fogyasztása vagy a hobbi.
A Baptista Egyház a böjtöt arra ösztönzi, hogy közelebb kerüljön Istenhez, de magánügyeknek tekinti és nincs meghatározott napja, amikor a tagoknak böjtölniük kellene.
Isten közgyűlése fontos, de tisztán önkéntes és magángyakorlatnak tartja a böjtöt. Az egyház rámutat arra, hogy nem érdemeket vagy kedvezményeket teremt Istentől, de ez egy módja annak, hogy növeljék a koncentrációt és az önellenőrzést.
Az evangélikus egyház bátorítja a böjtölést, de a böjt alatt nem követeli meg tagjait. Az Augsburgi vallomás kijelenti:
"Nem önmagában ítéljük el a böjtöt, hanem azokat a hagyományokat, amelyek bizonyos napokat és bizonyos húsokat írnak elő, a lelkiismeret veszélyével, mintha az ilyen munka szükséges szolgálat lenne".