Krisztus, a pápa a mi megjövetelünk

Évente egyszer a főpap, elhagyva az embereket, bemegy arra a helyre, ahol az irgalmassági ülés, rajta a kerubokkal. Írja be azt a helyet, ahol a Szövetség ládája és a tömjén oltár található. A Pápán kívül senki nem léphet be oda.
Most, ha belegondolok, hogy az én igazi pápám, a testben élő Úr Jézus Krisztus az "év az emberekkel volt abban az évben", amelyről ő maga azt mondja: Az Úr küldött, hogy hirdessem a jó hírt a szegény, egy év kegyelem kihirdetése az Úrtól és a megbocsátás napja (vö. Lk 4, 18–19) észreveszem, hogy ebben az évben csak egyszer, vagyis az engesztelés napján lép be a szentek szentjébe, amely ez azt jelenti, hogy feladatát teljesítve belép az egekbe, és az Atya elé állítja magát, hogy hajlandóvá tegye az emberiség iránt, és imádkozzon mindazokért, akik hisznek benne.
Ismerve ezt a kegyelmet, amellyel az Atyát jóindulattá teszi az emberek iránt, János apostol azt mondja: Ezt mondom, gyermekeim, mert nem vétkezünk. De még ha bűnbe is esettünk volna, van szószólónk az Atyától, az igazságos Jézus Krisztustól, és ő maga is a bűneink szószólója (vö. 1 Jn 2).
De Pál is emlékszik erre a kiengesztelésre, amikor Krisztusról azt mondja: Isten hit által tette őt vérébe engesztelőnek (vö. Róm 3:25). Ezért a megtérés napja addig tart számunkra, amíg a világ véget nem ér.
Az isteni szó azt mondja: És füstölőt fog tűzbe rakni az Úr előtt, és a tömjén füstje elfedi az irgalmasságot, amely a szövetség ládája felett van, és nem hal meg, és a borjú véréből veszi, és magával együtt. az ujja a keleti oldalon lévő irgalom ülésen teríti szét (vö. Lv 16, 12–14).
Megtanította az ókori hébereknek, hogyan kell megünnepelni az embereknek való kegyelmi szertartást, amelyet Istennek tettek, de ti, akik az igazi Pápától, Krisztustól jöttetek, aki vérével téged támogató Istenné tett és megbékélt az Atyával, nem tetted meg állj meg a hús vérénél, ehelyett tanulj megismerni az Ige vérét, és hallgass rá, aki azt mondja neked: "Ez az én szövetségi vérem, amelyet sokakért ontottak a bűnök bocsánatáért" (Mt 26:28).
Számodra nem tűnik ostobaságnak, hogy a keleti oldalon szétszórva. A kegyelem kelet felől érkezett hozzád. Valójában onnan van az a személyiség, akinek a Kelet neve van, és aki Isten és az emberek közvetítőjévé vált. Ezért felkérést kaptok erre, hogy mindig kelet felé nézzen, ahonnan számotokra az igazságosság napja felkel, honnan számunkra mindig a fény jön, hogy soha ne kelljen sötétségben járni, és az sem, hogy az utolsó nap meglepne a sötétségben. Hogy az éjszaka és a tudatlanság sötétsége ne lopakodjon rád; hogy mindig a tudás fényében és a hit fényes napján találhassa magát, és mindig megszerezhesse a szeretet és a béke fényét.