A nap odaadása: hogyan lehet legyőzni a szomorúság okozta nyugtalanságot

Amikor izgatottnak érzi magát a gonosztól való mentesség vagy a jó elérése iránti vágy - tanácsolja Szent Ferenc de Sales -, mindenekelőtt nyugtassa meg szellemét, fogadja el ítélőképességét és akaratát, majd gyönyörűen próbáljon sikerrel járni szándék, megfelelő eszközök alkalmazása egymás után. És azzal, hogy szép szépet mondok, nem gondatlanságra gondolok, hanem szorongás nélkül, zavar és nyugtalanság nélkül; különben ahelyett, hogy megkapná, amit akar, mindent elrontana, és rosszabbul csalna, mint korábban.

"Mindig a kezemben hordom a lelkemet, Uram, és nem felejtettem el a te törvényedet" - mondta Dávid (Zsolt 118,109). Vizsgálja meg naponta többször, de legalább este és reggel, ha mindig a kezében tartja a lelkét, vagy ha valami szenvedély vagy nyugtalanság nem rabolta el; nézd meg, van-e szíved a parancsodra, vagy kiszabadult-e a kezedből, hogy a szeretet, gyűlölet, irigység, kapzsiság, félelem, unalom, dicsőség rakoncátlan vonzalmaiba merüljön.

Ha megtévesztve találja, először hívja magához és vigye vissza Isten elé, és vonzalmait és vágyait ismét engedelmességének és kíséretének helyezze isteni akaratának. Mert ahogy az, aki attól tart, hogy elveszít valami kedveset neki, azt szorosan a kezében tartja, így Dávid utánzásaként mindig azt kell mondanunk: Istenem, lelkem veszélyben van; ezért folyamatosan a kezemben hordom, és így soha nem felejtem el szent törvényedet.

Gondolkodásod szerint, bármennyire kicsi és semmi is fontos, soha ne engedje, hogy zavarjanak téged; mert a kicsik után, amikor a felnőttek jönnek, szívem jobban hajlandóak lennének zavarodásra és zavarodásra.

Felismerve, hogy nyugtalanság következik, ajánlja magát Istennek, és határozza meg, hogy semmit sem tesz, ahogy vágya akarja, amíg a nyugtalanság teljesen véget nem ér, kivéve, hogy lehetetlen elhalasztani; ebben az esetben szelíd és nyugodt erőfeszítéssel szükséges a vágy lendületének visszafogása, a lehető legnagyobb mértékű enyhítése és lelkesedésének mérséklése, majd a dolog végrehajtása, nem a vágyának megfelelően, hanem az ésszel összhangban.

Ha lehetősége van felfedezni a nyugtalanságot abban, aki irányítja a lelkét, akkor bizonyára nem sokáig fogja megnyugtatni magát. Ezért Szent Lajos király a fiát a következő figyelmeztetésben részesítette: "Ha némi fájdalom támad a szívedben, azonnal mondd el a gyóntatónak vagy valami jámbor embernek, és azzal a kényelemmel, amelyet kapsz, könnyedén elviselheted gonoszságodat" (vö. Philothea IV 11.)

Neked, Uram, bízom minden fájdalommal és gyötrelmemmel, hogy támogassatok engem abban, hogy minden nap szentelj kereszttel az engesztelő keresztet.