A nap odaadása: ellenségek megbocsátása

Az ellenségek megbocsátása. A világ és az evangélium maximái ezzel ellentétesen ellentétesek. A világ becstelenségnek, gyávaságnak, elme alaposságának, megbocsátásnak nevezi; a büszkeség szerint lehetetlen sérülést érezni és közömbösen tolerálni! Jézus azt mondja: Vissza a jót a rosszért; azoknak, akik megpofoznak, fordítsd meg a másik arcodat: még a fajták is tudják, hogyan lehet jót adni a jótevőknek, te ellenségeidnek teszed. És hallgatsz Krisztusra vagy a világra?

A megbocsátás az elme nagysága. Senki sem tagadja, hogy mindenkinek és mindig mindent megbocsátani, nehéz és nehéz a szív büszkeségének; de minél durvább a nehézség, annál nagyobb és érdemesebb az áldozat. Még az oroszlán és a tigris is tud bosszút állni; az elme igazi nagysága abban rejlik, hogy legyőzi önmagát. A megbocsátás korántsem jelenti azt, hogy egy férfi elé engedi magát; hanem nemes nagylelkűséggel kell fölötte emelkedni. A bosszú mindig gyáva! És még soha nem tetted meg?

Jézus parancsa. Bár nehéznek tűnik megbocsátani, elfelejteni, jósággal megtéríteni az ellenséget, ennek ellenére a bölcsőre, az életre, a keresztre, Jézus szavaira való pillantás nem elég ahhoz, hogy a megbocsátást kevésbé nehéz megtalálni? Még mindig Jézus követője vagy, aki meghal, ha megbocsátja maguknak a keresztre feszítőknek, ha nem bocsát meg? Ne feledje adósságait, Jézus azt mondja: megbocsátok, ha megbocsát; ha nem, akkor már nem lesz apja neki a Mennyben; az én vérem kiált majd ellened. Ha belegondol, tud-e gyűlöletet hordozni?

GYAKORLAT. - Bocsásson meg mindenkinek Isten szeretetét; mondj három Erőt azoknak, akik megbántottak.