Itt van az Őrangyal igazi kötelessége az életében

Abate S. Bernardo "Diskurzusaiból".

"Megparancsolja angyalainak, hogy minden lépéseden őrizjenek téged" (Zsolt. 90, 11). Köszönetet mondnak az Úrnak irgalmáért és csodáiról az emberek gyermekeivel szemben. Köszönöm nekik, és mondd az érzéseidek között: az Úr nagy dolgokat tett értük. Ó, Uram, mi az ember, aki gondozza őt, vagy hogy gondolkodjon vele? Gondolod magadra, kérsz vele, vigyázol rá. Végül küldje el neki az Egyedülállót, hagyja, hogy a Szelleme leereszkedjen benne; megígérted neki is az arcod látását. És hogy megmutassuk, hogy a menny nem hagy el semmilyen dolgot, ami segíthet nekünk, tedd a mennyei szellemeinket oldalunkon, hogy megvédjenek minket, tanítsanak és irányítsanak.

"Megparancsolja angyalainak, hogy őrizjenek téged minden lépésben." Ezek a szavak mekkora tiszteletre méltóak benned, mekkora odaadást mutatnak neked, mekkora magabiztossággal járnak benned!

Tisztelet a jelenlétért, odaadás a jóindulatért, a bizalom a felügyelet iránt.

Ezért vannak jelen, és jelen vannak neked, nem csak veled, hanem az ön számára is. Jelen vannak, hogy megvédjenek, jelen vannak, hogy haszonnal járjanak.

Annak ellenére, hogy az angyalok csupán az isteni parancsok végrehajtói, hálásnak kell lennünk nekik is, mert engedelmeskednek Istennek a mi jó dolgunkért. Ezért elkötelezettek vagyunk, hálásak vagyunk olyan nagy védőknek, hogy adjuk vissza őket, és amennyire csak tudunk, és mennyit kell becsülnünk. Minden szeretet és minden becsület Isten felé fordul, akitől az angyalokéhoz tartozik, és mi hozzátartozik. Tőle származik a szeretet és becsület képessége, tőle az, ami méltóvá tesz minket a szeretetre és a becsületre.

Szeretettel szeretjük Isten angyalait, mint azok, akik egy napon a mi örököseink lesznek, míg közben közben az irányítóink és oktatóink, akiket az Atya állított fel és nevez ki nekünk.

Valójában Isten gyermekei vagyunk, még akkor is, ha nem értjük ezt egyértelműen, mert még mindig gyermekek vagyunk adminisztrátorok és oktatók alatt, következésképpen egyáltalán nem különbözünk a szolgáktól. Végül is, még ha gyermekek vagyunk, és még mindig folytatunk ilyen hosszú és veszélyes utazást, mitől kell félnünk ilyen nagy védők alatt? Nem lehet legyőzni vagy elcsábítani, nem is beszélve, hogy elcsábítsák őket, akik mindenféle módon védenek bennünket.

Hűek, körültekintőek, hatalmasak.

Miért szorong? Csak kövesse őket, maradjon közel hozzájuk, és maradjon a menny Istenének védelmében.