Gigliola Candian gyógyulása Medjugorjében

Gigliola Candian beszámol arról a csodáról, amely Medjugorjében történt, egy exkluzív interjúban Rita Sbernával.
Gigliola Fossò-ban él, Velence tartományban, és 13. szeptember 2014-án Medjugorjében volt, amikor az isteni kéznek köszönhetően történt a nagy csoda, amely lehetővé tette számára, hogy elhagyja kerekesszékét.
Gigliola esete megfordította a nemzeti híreket, csodáját a vallási hatóságok még nem ismerték fel, de ebben az exkluzív interjúban Candian asszony elmondja, mi történt vele 4 hónappal ezelőtt.

Gigliola, mikor fedezte fel a sclerosis multiplexet?
Az első rossz közérzet epizódom 2004 szeptemberében volt. Ezt követően 8. október 2004-án, vizsgálatoimmal diagnosztizáltak szklerózis multiplexet.

A szklerózis arra kényszerítette, hogy kerekes székben éljen. Kezdetben nehéz volt elfogadni a betegséget?
Amikor rájöttem, hogy sclerosis multiplexem van, olyan volt, mint egy villám. Maga a "sclerosis multiplex" szó olyan kifejezés, amely fáj, mert arra készteti az elmét, hogy azonnal gondolkodjon a kerekes székről.
Az összes vizsgálat elvégzése után annak megállapítására, hogy sclerosis multiplexben szenvedtem, nehezen tudtam elfogadni, azért is, mert az orvos brutális módon közölte velem.
Sok kórházban jártam, akár a ferrarai kórházig is, és egyszer odajutva nem mondtam, hogy már diagnosztizáltak már sclerosis multiplexet, csak azt mondtam az orvosoknak, hogy annyira hátfájásom van, ez azért van, mert biztosak voltam a diagnózisban. .
A sclerosis multiplex nem gyógyul, sok esetben a betegség blokkolható, ha összeegyeztethető valamilyen gyógyszerrel (intolerancia volt és allergiás voltam szinte minden gyógyszerre), így számomra sem volt lehetséges, még a betegséget sem tudtam megállítani.
Valójában, kezdetben a betegségtől kezdve, mankót használtam, mert nem tudtam ilyen sokat járni. Aztán a betegségemetől számított öt év után szórványosan elkezdtem használni a kerekesszéket, vagyis csak akkor mozgattam, amikor hosszú szakaszokat kellett megtennem. Aztán 5 decemberében, egy esést követően, amelyben megtörtem a harmadik szakrális csigolyát, a kerekes szék lett az élettársam, a ruhám.

Mi késztette zarándoklatot Medjugorjére?
Medjugorje számomra a lelkem megmentése volt; 2011-ben felajánlották ezt a zarándoklatot. Előtte nem is tudtam, mi ez a hely, hol van, és nem is tudtam a történelemről.
Nagybátyáim reményútként javasolták nekem, de a valóságban már gondolkodtak a gyógyulásomban, és később ezt mondták nekem.
Nem is gondoltam a gyógyulásomra. Aztán amikor hazamentem, rájöttem, hogy ez az utazás képviseli a megtérésem, mert mindenhol imádkozni kezdtem, elég volt, hogy lehuntam a szemem és imádkozni kezdtem.
Újra felfedeztem a hitet és ma bizonyságot tehetek arról, hogy a hit nem hagy el.

Biztos vagy benne, hogy csodálatosan pontosan abban a bosnyák földön volt. Hogyan és mikor távozott Medjugorje-ba?
Medjugorjében voltam 13. szeptember 2014-án, azon a napon még nem kellett ott lennem, mert a barátaim abban a napon házasodtak, én is megvettem a ruhát.
Július óta a szívemben már éreztem ezt az erős hívást, hogy éppen azon a napon megyek Medjugorjébe. Kezdetben semmit nem tettem, nem akartam hallgatni ezt a hangot, de augusztusban fel kellett hívnom a barátaimat, hogy elmondjam neki, hogy sajnos nem voltam az esküvőn, mert zarándoklatot tettem Medjugorje-ba.
A barátaimat kezdetben megsértette ez a döntés, még a társaság srácai is azt mondták nekem, hogy ha akarom, bármikor megyek Medjugorjébe, miközben csak egyszer házasodnak össze.
De azt mondtam nekik, hogy hazaértem, megtalálom a módját a pótlására.
Valójában éppen így volt. Szeptember 13-án összeházasodtak, és ugyanazon a napon gyógyultam Medjugorjében.

Mondja el nekünk azt a pillanatot, amikor csodálatosan kezeltek.
Minden szeptember 12-én kezdődött. A kápolnában voltam a kerekes széknél, ott voltak más emberek is, és a pap azon az estén fizikai gyógyító misét tett.
Meghívott, hogy csukjam be a szemem, és rám szorította a kezét. Abban a pillanatban hatalmas hőt éreztem a lábaimban, és erős fehér fényt láttam a fényben, láttam, hogy Jézus arca mosolyog rám. Annak ellenére, amit láttam és hallottam, nem gondoltam a gyógyulásomra.
Másnap, szeptember 13-án, 15: 30-kor a pap újra összegyűjtött minket a kápolnába, és kezét az összes jelenlévőre megkérdőjelezte.
Mielőtt a kezemre fektettem, egy lapot adott nekem, ahol az összes általános információ meg volt írva, és volt egy konkrét kérdés, amelyre mindannyiunknak meg kellett válaszolni: "Mit akarsz Jézusnak érted tenni?"
Ez a kérdés válságba hozott, mivel általában hozzá voltam szokva, hogy mindig másokért imádkozom, soha semmit sem kértem értem, ezért tanácsot kértem egy hozzátartozó apáccal, aki közel állt hozzám, és felkérte, hogy írjam meg, amit éreztem magamban. szív.
Felhívtam a Szent Szellemet, és azonnal megérkezett a megvilágosodás. Arra kértem Jézust, hogy hozzon példát és életem során békét és derűt másoknak.
A kezek felhelyezése után a pap megkérdezte, szeretnék-e kerekes székben ülni, vagy akarok-e valaki által felkelni. Elfogadtam, hogy támogatást kapok, és ott maradok, amikor megálltam, és megint kezét tettem, és a Szentlélek többi részébe estem.
A Szentlélek többi része féltudatlan állapot, elesett anélkül, hogy megsérülne, és nincs erõs reagálni, mert abban a pillanatban a Szentlélek rád cselekszik, és mindent érzékel, ami történik a rajtad kívül.
Csukott szemmel mindent láthat, ami abban a pillanatban történik. Körülbelül 45 percig a földön voltam, úgy éreztem, hogy Mária és Jézus imádkoznak mögöttem.
Sírni kezdtem, de nem volt elég erőm reagálni. Később találtak és két fiú segített felkelni, és támogatásként elölről az oltárhoz mentem, hogy megköszönjem a szabadon álló Jézust.
Kerekes székben ültem, amikor a pap azt mondta nekem, hogy ha Jézusba bízok, nem kell kerekes székben ülnem, hanem el kell kezdenem sétálni.
A fiúk egyedül hagytak engem, és a lábaim támogattak. A lábamon maradás már csodát jelentett, mert mivel beteg voltam, már nem éreztem a csípő alól az izmokat.
Megkezdtem az első két lépést, úgy néztem ki, mint egy robot, aztán még két határozott lépést megtettem, és még térdre is hajlok.
Úgy éreztem, hogy sétálok a vízen, abban a pillanatban éreztem, hogy Jézus fogta a kezem, és elkezdtem járni.
Voltak emberek, akik a történõ látványában sírtak, imádkoztak és tapsoltak.
Azóta a kerekes szék sarokba került, csak hosszú utazások során használom, de megpróbálom már nem használni, mert a lábam most már képes egyenesen tartani.

Ma, 4 hónappal a gyógyulás után, hogyan változott az életed mind szellemileg, mind fizikailag?
Lelkileg sokkal inkább imádkozom éjszaka. Érzékenyebben érzem magam a jó és a rossz észlelésében, és imádkozásunknak köszönhetően sikerül legyőzni azt. A jó mindig nyer a gonosz felett.
Fizikai szinten egy hatalmas változás abban rejlik, hogy már nem használom a kerekes székeket, járni tudok, és most egy ambulanciával támogattam magam, mielőtt csak 20 métert tudtam volna megtenni, most már kilométereket is megtehetek anélkül, hogy belefáradtam.

Visszatérés után tért vissza Medjugorjébe?
Közvetlenül szeptember 24-én visszatértem Medjugorjében, és október 12-ig maradtam. Aztán novemberben visszatértem.

Megszilárdította-e hitedet szenvedéssel vagy gyógyulással?
2004-ben megbetegedtem, de a hithez csak 2011-ben kezdtem megközelíteni, amikor először jártam Medjugorjébe. Most meggyógyította magát a gyógyítással, de ez nem feltételes, hanem feltétel nélküli dolog. Jézus irányítja engem.
Minden nap olvastam az evangéliumot, imádkozom és sokat olvastam a Bibliát.

Mit akarsz mondani a sclerosis multiplexben szenvedő embereknek?
Minden betegnek azt szeretném mondani, hogy soha ne veszítse el a reményét, sokat imádkozzon, mert az ima megment minket. Tudom, hogy nehéz, de kereszt nélkül nem tehetünk semmit. A Kereszt a jó és a rossz közötti határ megértésére szolgál.
A betegség ajándék, még akkor is, ha nem értjük, mindenekelőtt ajándék mindazoknak, akik közeliünk vannak. Bízd a szenvedéseidet Jézusra, és reményt adsz másoknak, mert a példáján keresztül tudsz másoknak segíteni.
Imádkozzunk Máriához, hogy eljusson fiához, Jézushoz.

Szolgáltatás: Rita Sberna