A Darshanák: bevezetés a hindu filozófiába

A Darshanák a Védákon alapuló filozófiai iskolák. A hinduk hat szentírásának részei, a másik öt shrutis, Smritis, Itihasa, Purana és Agamas. Míg az első négy intuitív, az ötödik inspiráló és érzelmi, a Darshanák a hindu írások intellektuális részei. A Darshana irodalma filozófiai természetű, és szellemességgel, megértéssel és értelemmel ruházott tudós számára készült. Míg az Itihasák, Puranák és Agamák a tömegek számára készültek, és szívükhöz szólnak, a Darshanák az értelemhez szólnak.

Hogyan osztályozzák a hindu filozófiát?
A hindu filozófiának hat tagozata van - Shad-Darsana - a hat Darshana vagy a dolgok látásának módja, amelyeket általában hat rendszernek vagy gondolati iskolának neveznek. A filozófia hat megosztása az igazság bizonyításának eszköze. Minden iskola a maga módján értelmezte, asszimilálta és összekapcsolta a Védák különböző részeit. Minden rendszernek megvan a maga Sutrakarája, vagyis az egyetlen nagy bölcs, aki rendszerezte az iskola tanait és rövid aforizmákba vagy szútrákba helyezte azokat.

Melyek a hindu filozófia hat rendszere?
A gondolkodás különböző iskolái különböző utak, amelyek ugyanahhoz a célhoz vezetnek. A hat rendszer a következő:

A Nyaya: Sage Gautama kitalálta Nyaya vagy az indiai logikai rendszer alapelveit. Nyaya-t minden filozófiai kutatás előfeltételének tekintik.
Vaiseshika: A Vaiseshika egy Nyaya kiegészítő. A bölcs Kanada alkotta a Vaiseshika Szútrát.
A Sankhya: Sage Kapila alapította a Sankhya rendszert.
Jóga: a jóga a Sankhya kiegészítése. Sage Patanjali rendszerezte a jógaiskolát és összeállította a jóga szútrákat.
Mimamsa: Sage Jaimini, a nagyszerű bölcs Vyasa tanítványa összeállította a Mimamsa iskola szútráit, amelyek a Védák rituális szakaszaira épülnek.
Vedanta: A Vedanta a Sankhya felerősítése és megvalósítása. Sage Badarayana alkotta a Védanta-Szútrát vagy a Brahma-Szútrát, amely kifejtette az upanisadok tanításait.

Mi a célja a Darshanáknak?
Mind a hat Darshana célja a tudatlanság, a fájdalom és a szenvedés következményeinek eltávolítása, valamint a szabadság, a tökéletesség és az örök boldogság elérése az egyes lélek vagy Jivatman legfelsõbb lélekkel való egyesülésébõl. o Paramatman. A Nyaja tudatlanságot Mithya Jnanának vagy hamis tudásnak nevezi. Sankhya Avivekaként vagy a valós és a valószerűtlen megkülönböztetésmentességként határozza meg. Vedanta Avidyának vagy tudatlanságnak nevezi. Minden filozófia célja a tudatlanság felszámolása a tudás vagy a Jnana révén, és az örök boldogság elérése.

Mi a kapcsolat a hat rendszer között
A Sankaracharya-időszakban mind a hat filozófiai iskola virágzott. A hat iskola három csoportra oszlik:

Nyaya és Vaiseshika
Sankhya és jóga
Mimamsa és Vedanta
Nyaya és Vaiseshika: Nyaya és Vaiseshika elemzést nyújt a tapasztalatok világáról. Nyaya és Vaiseshika tanulmányozása alapján az ember megtanulja értelmét felhasználni a hibák felfedezéséhez és a világ anyagi felépítésének megismeréséhez. A világ minden dolgát bizonyos típusokba vagy kategóriákba vagy Padarthasba rendezik. Elmagyarázzák, hogyan alkotta Isten ezt az egész anyagi világot atomokkal és molekulákkal, és utat mutatnak a Legfelsőbb Tudáshoz - Istenéhez.

Sankhya és jóga: Sankhya tanulmányozása révén meg lehet érteni az evolúció menetét. A pszichológia atyjának tartott nagy bölcs Kapila által feltételezett szankhja alapos megértést nyújt a hindu pszichológiáról. A jóga tanulmányozása és gyakorlása az önkontroll és az elme és az érzékek elsajátításának érzetét adja. A jóga filozófiája a meditációval és a Vrittis vagy gondolati hullámok irányításával foglalkozik, és bemutatja az elme és az érzékek fegyelmezésének módjait. Segít az elme koncentrációjának és koncentrációjának ápolásában, valamint a Nirvikalpa Samadhi néven ismert tudatalatti állapotba jutásban.

Mimamsa és Vedanta: A Mimamsa két részből áll: a „Purva-Mimamsa” a Védák Karma-Kandájával foglalkozik, amely a cselekvéssel foglalkozik, és az „Uttara-Mimamsa” a Jnana-Kandával, amely a tudással foglalkozik. Ez utóbbi a "Vedanta-Darshana" néven is ismert, és a hinduizmus alapkövét képezi. A Vedanta filozófia részletesen elmagyarázza Brahman vagy az Örök Lény természetét, és megmutatja, hogy az egyes lélek lényegében azonos a Legfelsõbb Énval. Módszereket nyújt Avidya vagy a tudatlanság leple eltávolítására és beolvadásra a boldogság, vagyis Brahman óceánjába. A Vedanta gyakorlásával eljuthat a spiritualitás vagy az isteni dicsőség és a Legfelsőbb Lénnyel való egység csúcsára.

Mi az indiai filozófia legmegfelelőbb rendszere?
A Vedanta a legkielégítőbb filozófiai rendszer, és az Upanishadokból fejlődött ki, és felváltotta az összes többi iskolát. Vedanta szerint az önmegvalósítás vagy a Jnana a legfontosabb, a rituálék és az imádat puszta kiegészítő. A karma el tud vinni egyet a mennybe, de nem tudja elpusztítani a születés és a halál körforgását, és nem hozhat örök boldogságot és halhatatlanságot.