Don Luigi Maria Epicoco kommentárja az evangéliumról 1. február 2021-jén

"Amikor Jézus kiszállt a csónakból, egy tisztátalan szellem által megszállott ember jött vele szemben a sírokból. (...) Messziről látva Jézust, rohant és a lábához vetette magát".

Az a reakció, amelyet ez a megszállott ember Jézus előtt folytat, valóban sokat reflektál bennünket. A gonosznak el kell menekülnie előtte, akkor miért fut inkább felé? A vonzalom, amelyet Jézus gyakorol, olyan nagy, hogy még a gonosz sem mentes tőle. Jézus valóban a válasz minden teremtettre, hogy még a gonosz sem mulaszthatja el, hogy felismerje benne minden dolog valódi beteljesedését, minden létezésre a legigazabb választ, minden élet mély értelmét. A gonosz soha nem ateista, mindig hívő. A hit bizonyíték rá. Problémája az, hogy teret engedjen ennek a bizonyítéknak a döntéseinek és cselekedeteinek átalakításáig. A gonosz tudja, és pontosan abból indul ki, amiről tudja, hogy Istennel ellentétes döntést hoz, de az Istentől való eltávolodás azt is jelenti, hogy megtapasztalja a szerelemtől való eltávolodás poklát. Istentől távolabb már nem is szerethetjük egymást. Az evangélium pedig ezt az elidegenedési helyzetet a mazochizmus egyik formájaként írja le önmagával szemben:

"Folyamatosan éjjel és nappal, a sírok között és a hegyeken kiabált és kövekkel verte magát".

Mindig meg kell szabadulni az ilyen rosszaktól. Senki közülünk, kivéve, ha valamilyen patológiában szenvedünk, igazán világosan dönthet úgy, hogy megsérül, és nem szereti egymást. Akik ezt tapasztalják, szeretnék megszabadulni ettől, még akkor is, ha nem tudják, hogyan és milyen erővel. Maga az ördög sugallja a választ:

„Hangos hangon kiáltva így szólt:« Mi a közös bennem, Jézus, a Legmagasabb Isten Fia? Imádkozom, hogy Isten nevében ne gyötörj! ». Valójában azt mondta neki: "Menj ki, tisztátalan lélek, ettől az embertől!" "

Jézus megszabadíthat minket attól, ami kínoz. A hit mindent megtesz, amit emberileg megtehetünk, hogy segítsen nekünk, majd hagyja, hogy Isten kegyelmével megvalósítsák azt, amire már nem vagyunk képesek.

"Látták, ahogy a démoniak ülnek, öltözve és épelméjűek".