Irakban a pápa reméli, hogy bátorítja a keresztényeket, hidakat épít a muszlimokkal

Márciusi iraki látogatásán Ferenc pápa reméli, hogy ösztönözheti keresztény állományát, amelyet a felekezeti konfliktusok és az Iszlám Állam brutális támadásai súlyosan megsebesítettek, miközben a testvéri béke kiterjesztésével további hidakat épít a muszlimokkal. Az utazás pápai logója ezt tükrözi, amely Ferenc pápát ábrázolja Irak híres Tigris és Eufrátesz folyójaival, egy pálmafával és egy olajágat hordozó galambgal a Vatikán és az iraki zászló felett. A mottó: "Ti mind testvérek vagytok" arab, káld és kurd nyelven íródott. Jelentős az első pápai látogatás Irak bibliai földjén március 5. és 8. között. Éveken keresztül a pápa nyilvánosan kifejezte aggodalmát az iraki keresztények sorsával és üldöztetésével, valamint számos vallási kisebbség, köztük a jezidik foltjaival kapcsolatban, akiket az Iszlám Állam fegyveresei szenvedtek, és akiket a szunniták és a síiták célkeresztjébe fogtak. Muszlim erőszak.

Feszültségek fennállnak a síita többségű iraki közösség és a szunnita muszlim kisebbség között, utóbbi kisebbségi kormánya alatt 2003 évig marginalizálta szitaita muzulmán Szaddám Huszein 24-as bukása után ez utóbbi polgári jogaitól megfosztva érzi magát. "Én szenvedő emberek lelkésze vagyok" - mondta látogatása előtt Ferenc pápa a Vatikánban. Korábban a pápa azt remélte, hogy reméli, hogy Irak "szembenézhet a jövővel a közjó békés és közös törekvése révén, amelyet a társadalom minden eleme, beleértve a vallást is, és nem eshet vissza a régió fellángoló konfliktusai által kibontakozott ellenségeskedésekbe. hatáskörök. "" A pápa azt fogja mondani: "Elég, elég háború, elég erőszak; a béke és a testvériség, valamint az emberi méltóság megőrzése ”- mondta Louis Sako bíboros, a bagdadi Kaldeai Katolikus Egyház pátriárkája. A bíboros állítólag több éve dolgozik azon, hogy a pápa iraki útja megvalósuljon. Ferenc pápa "két dolgot hoz nekünk: a kényelmet és a reményt, amelyeket eddig megtagadtak tőlünk" - mondta a bíboros.

Az iraki keresztények többsége a káld katolikus egyházhoz tartozik. Mások a szír katolikus egyházban imádnak, míg szerény számban a latin, maronita, görög, kopt és örmény egyházak tartoznak. Vannak nem katolikus egyházak is, például az asszír egyház és a protestáns felekezetek. Miután körülbelül 1,5 millióan voltak, keresztények százezrei menekültek szektás erőszak elől Szaddam elűzése után, amikor Bagdadban templomokat bombáztak, emberrablások és egyéb felekezeti támadások robbantak fel. Vagy észak felé tartottak, vagy teljesen elhagyták az országot. A keresztényeket elűzték őshazájukból a Ninive síkságán, amikor az Iszlám Állam 2014-ben meghódította ezt a régiót. Rekord számú keresztény menekült kegyetlenkedései miatt, egészen 2017-es megjelenéséig. Most Irakban a keresztények száma mintegy 150.000 XNUMX-re csökkent . Az elhagyatott keresztény közösség, amely apostoli eredetet vall, és még mindig az arámi nyelvet használja, Jézus által beszélt nyelvet, kétségbeesetten szeretné látni helyzetét.

Yousif Mirkis, Kirkuk káld katolikus érsek becslése szerint a keresztények 40-45% -a "visszatért néhány ősi falujába, különösen Qaraqosh-ba". Ott az egyházak, otthonok és vállalkozások újjáépítése elsősorban Bagdad helyett egyházi és katolikus intézmények, valamint a magyar és az amerikai kormány finanszírozásával zajlik. Sako bíboros évek óta lobbizta a síita muszlim politikusok többsége által uralt iraki kormányt, hogy a keresztényeket és más kisebbségeket egyenlő állampolgárként, azonos jogokkal kezelje. Azt is reméli, hogy Ferenc pápa iraki békéről és testvériségről szóló üzenete megkoronázza a pápa vallásközi kapcsolatát az elmúlt években a muszlim világ felé, és most kezét nyújtja a síita muszlimok felé. "Amikor az egyház feje beszél a muszlim világgal, nekünk keresztényeknek megbecsülést és tiszteletet tanúsítanak" - mondta Sako bíboros. Ferenc pápa találkozója a síita iszlám egyik leghitelesebb alakjával, Ali al-Szisztáni ajatollahval jelentős az egész iszlám világ befogadására irányuló pápai erőfeszítésben. A találkozót a Vatikán megerősítette. Ameer Jaje iraki dominikánus atya, a síita kapcsolatok szakértője szerint az egyik remény az lehet, hogy al-Szisztáni ajatollah aláírja az "Emberi testvériségről a világbékéért és az együttélésért" című dokumentumot, amely felkéri a keresztényeket és a muzulmánokat, hogy működjenek együtt a békéért. Ferenc 2019. februári, Egyesült Arab Emírségekbe tett látogatásának egyik kiemelkedő eseménye volt a testvériségi dokumentum aláírása Ahmad el-Tayeb sejkkel, az al-Azhari Egyetem nagyimámjával és a szunnita iszlám legfelsőbb hatóságával.

Jaje atya Bagdadból telefonon elmondta a CNS-nek, hogy "a találkozóra minden bizonnyal Najafban kerül sor, ahol al-Sistani székhelye van". A város Bagdadtól 100 mérföldre délre található, a síita iszlám szellemi és politikai hatalmának központja, valamint a síita híveinek zarándokhelye. Al-Sistani ajatollah hűsége, amelyet 90 éve ellenére hosszú ideig a stabilitás erőként tartanak számon, Irak iránti hűség, szemben néhány társvallással, akik Iránhoz fordulnak támogatásért. Támogatja a vallás és az államügyek szétválasztását. 2017-ben arra is felszólította az összes irakit, vallási hovatartozásuktól vagy etnikai hovatartozásuktól függetlenül, hogy harcoljanak azért, hogy országuk nevében megszabaduljanak az Iszlám Államtól. Megfigyelők úgy vélik, hogy a pápa találkozása az ajatollah-val rendkívül szimbolikus lehet az irakiak számára, de különösen a keresztények számára, akik számára a találkozó egy oldalt fordíthat hazájuk gyakran feszült vallásközi kapcsolataiban.