Az isteni irgalom iránti odaadás a halál legszélső órájában

26. A halál legszélső órájában. - Isten irgalma egyedülálló és titokzatos módon az utolsó órában sokszor eljut a bűnöshöz. Kívülről úgy tűnik, hogy most minden elveszett, de nem így van. A lélek, amelyet egy hatalmas utolsó kegyelem sugara világít meg, az utolsó pillanatban olyan szeretet-erővel fordulhat Istenhez, amely egy pillanat alatt megkapja tőle a bűnök megbocsátását és a fájdalmak elengedését. Külsőleg azonban nem látjuk a bűnbánat, és nem is a megbánás jeleit, mert a haldokló már nem reagál láthatóan. Isten kegyelme mennyire kifürkészhetetlen! De, borzalom! Vannak olyan lelkek is, akik önként és tudatosan, a szélsőséges kegyelmet is megvetéssel utasítják el!
Mondjuk tehát, hogy az isteni irgalmasság teljes kínjaiban is a lélek mélyére helyezi ezt a világossági pillanatot, amelyen keresztül a lélek, ha akarja, megtalálja a visszatérési lehetőséget. Előfordul azonban, hogy vannak olyan belső nehézségű lelkek, amelyek tudatosan választják a poklot, hiábavalóvá teszik nemcsak az értük Istennek emelt imákat, de még Isten erőfeszítéseit is meghiúsítják.

27. Az örökkévalóság nem lesz elég megköszönni. - Ó, a végtelen irgalom istene, aki úgy döntött, hogy kegyelmed legyőzhetetlen bizonyítékaként elküldi nekünk Egyszülöttedet, nyisd meg kincseidet a bűnösök előtt, hogy kegyelmedből nemcsak a megbocsátásodat, hanem a szentséget is merítsék. képesek. A határtalan jóság atyja, szeretném, ha minden szív bizalommal fordulna irgalmadhoz. Ha nem ez lenne, senki előtted nem lehet megbocsátani. Amikor feltárja előttünk ezt a rejtélyt, az örökkévalóság nem lesz elég megköszönni.

28. A bizalmam. - Amikor emberi természetemet félelem fogja el, a végtelen irgalomba vetett bizalmam azonnal felébred bennem. Előtte minden enged, ahogy az éjszaka árnyéka is megadja, amikor megjelennek a napsugarak. Jóságod bizonyossága, Jézus, meggyőz, hogy bátran nézzek még a halál szemébe is. Tudom, hogy semmi sem fog történni velem anélkül, hogy jelen lenne az isteni irgalom. Meg fogom ünnepelni az élet folyamán és a halál idején, feltámadásomkor és az örökkévalóságig. Jézusom, minden nap lelkem belemerül kegyelmed sugaraiba: nem ismerek olyan pillanatot, amelyben nem hatna rám. Kegyelmed az életem közös szála. Túlárad a lelkem, Uram, a te jóságoddal.

29. A lélek virága. - Az irgalmasság az isteni tökéletességek közül a legnagyobb: minden, ami körülvesz, azt hirdeti. Az irgalom a lelkek élete, Isten irántuk való leereszkedése kimeríthetetlen. Ó, érthetetlen Isten, milyen nagy az irgalmad! Az angyalok és az emberek kijöttek a méhéből, és minden megértésüket felülmúlja. Isten szeretet, és az irgalom az ő cselekedete. Az irgalom a szeretet virága. Bármerre fordítom a szemem, minden az irgalmasságról szól, még az igazságosságról is, mert az igazságosság is a szeretetből fakad.

30. Mennyi boldogság ég a szívemben! - Minden lélek bízik az Úr irgalmában: soha nem tagadja meg senkinek. Az ég és a föld összeomolhat, mielőtt Isten kegyelme elfogy. Mennyi boldogság ég a szívemben érthetetlen jóságod gondolatára, ó, Jézusom! Szeretném hozzád vezetni mindazokat, akik bűnbe estek, hogy találkozhassanak irgalmaddal és örökre felmagasztalják.