Május 16-i meditáció "Az új parancsolat"

Az Úr Jézus kijelenti, hogy új parancsot ad tanítványainak, azaz hogy szeretik egymást: „Új parancsolatot adok nektek: hogy szeretsz egymást” (Jn 13:34).
De vajon ez a parancsolat nem létezett-e az Úr ősi törvényében, amely előírja: "Szeretni fogod a szomszédat, mint magad"? (Lv 19, 18). Miért mondja az Úr új parancsolatot, amely ilyen ősinek tűnik? Ez egy új parancsolat, mert kikényszeríti az öreg embert, hogy tegye az új embert? Biztos. Újdá tesz mindenkit, aki hallgat rá, vagy inkább az, aki engedelmeskedik. De a regeneráló szerelem nem pusztán emberi. Ezt különbözteti meg és fejezi ki az Úr a következő szavakkal: „Ahogy szerettelek téged” (Jn 13:34).
Ez a szerelem megújítja bennünket, hogy új emberekké váljunk, az új szövetség örökösei, egy új dal énekeseivé váljunk. Ez a szeretet, kedves testvérek, megújította az ősi igazlelkűket, a pátriárkosokat és a prófétákat, mivel később megújította az apostolakat. Ez a szerelem most megújítja az összes embert, és a földön szétszórt egész emberiség egy új népet alkot, Isten egyszülött Fiának új menyasszonya testét, akiről az Ének dalában beszélünk: Ki ő az, aki ki világossá válik a fehérség? (vö. Ct 8: 5). Természetesen ragyog a fehérség, mert megújult. Ki, ha nem az új parancsolatból?
Ennek érdekében a tagok figyelnek egymásra; és ha egy tag szenved, akkor mindenki szenved vele, és ha tiszteletet kapnak, akkor mindenki örül vele (vö. 1 Kor 12: 25-26). Meghallgatják és gyakorlatilag megteszik azt, amit az Úr tanít: "Új parancsolatot adok nektek: hogy szeretsz egymást" (Jn 13:34), de nem az, hogy miként szeretitek azokat, akik elcsábítják, sem azt, hogy miként szeretitek az embereket az a tény, hogy férfiak. De hogyan szeretik azokat, akik a Legmagasabb istenek és gyermekek, hogy az ő egyetlen Fiának testvérei legyenek. Szeretve egymást azzal a szeretettel, amellyel ő maga is szeretett embereket, testvéreit, hogy vezesse őket, ahol vágy kielégíti az javakat (vö. Zsolt 102: 5).
A vágy teljesülni fog, amikor Isten egészben lesz (vö. 1 Kor 15:28).
Ez az a szeretet, amelyet az ajánlott: "Ahogy szerettelek téged, úgy szeretitek egymást is" (Jn 13:34). Ezért szerette minket, mert mi is szeretjük egymást. Szerette minket, és ezért azt akarta, hogy a kölcsönös szeretet kötözzen bennünket, hogy mi lennünk a legfelsõbb test és a végtagok, amelyeket ilyen édes kötés szorít meg.