Július 7-i meditáció "Az elgondolkodott szellem áldozat Istennek"

A meghitt szellem áldozat Istennek

Dávid bevallotta: „Elismerem a bűntudatomat” (Zsoltárok 50: 5). Ha felismerem, akkor megbocsát. Egyáltalán nem feltételezzük, hogy tökéletesek vagyunk és életünk bűntelen. Dicséretet kell adni olyan magatartásért, amely nem felejti el a megbocsátás szükségességét. Reménytelen emberek, minél kevésbé vigyáznak bűneikre, annál inkább másokkal foglalkoznak. Valójában nem arra törekszenek, hogy kijavítsák, hanem miért hibáztatható. És mivel nem tudják elnézni magukat, készek másokat vádolni. Ez nem az a mód, hogy imádkozzunk, és kérjünk bocsánatot Istentől, amelyet a zsoltáros tanított nekünk, amikor felkiáltott: "Elismerem a bűntudatomat, bűnöm mindig előttem van" (Zsoltárok 50: 5). Nem figyelt mások bűneire. Idézte magát, nem mutatott gyengédséget önmagával, de ásott, és egyre mélyebben behatolt magába. Nem kényeztette magát, ezért megbocsátást imádkozott, de feltételezés nélkül.
Meg akarsz egyezni Istennel? Értsd meg, mit csinálsz magaddal, hogy Isten összeegyeztesse veled. Vigyázzon arra, amit ugyanazon a zsoltárban olvasott: "Nem szereted az áldozatokat, és ha égõ áldozatokat felajánlok, nem fogadjátok el azokat" (Zsolt 50, 18). Tehát áldozat nélkül maradsz? Nem lesz mit kínálnia? Ajánlat nélkül megnyugtathatja Istent? Mit mondtál? "Nem szereti az áldozatot, és ha égõ áldozatokat felajánlok, akkor nem fogadja el azokat" (Zsolt 50, 18). Menj előre, hallgass és imádkozz: "A meghitt szellem áldozat az Istennek, a megtört és megalázott szív, Istenem, nem veszted le" (Zs 50:19). Miután elutasította, amit felajánlott, megtalálta, mit kínálhat. Valójában az ősök körében áldozatokat ajánlottál fel, és áldozatoknak hívták őket. "Nem szereti az áldozatot": már nem fogadja el azokat a múltbeli áldozatokat, hanem áldozatot keres.
A zsoltáros azt mondja: "Ha égõ áldozatokat felajánlok, akkor nem fogadja el azokat." Tehát, mivel nem szereti az égõ áldozatokat, áldozat nélkül marad? Soha ne legyél. "Egy elítéletlen szellem áldozat az Istennek, a megtört és megalázott szív, Istenem, nem veszted le" (Zsoltárok 50:19). Neked kell feláldoznod. Ne keresse a nyáj keresését, és ne készítsen hajókat arra, hogy a legtávolabbi régiókba menjenek, ahonnan parfümök hozhatók. Keresse meg a szívetekben az Isten számára tetszőleges dolgot. Fél, hogy elpusztul, mert összetört? A zsoltáros száján megtalálható ez a kifejezés: „Teremts meg bennem, Isten, tiszta szívvel” (Zsoltárok 50:12). Tehát a tiszta szívet el kell pusztítani a létrehozandó tiszta szívhez.
Amikor vétkezünk, sajnálnunk kell magunkat, mert a bűnöket sajnáljuk Isten iránt. És mivel azt tapasztaljuk, hogy nem vagyunk bűntelenek, legalábbis igyekszünk hasonlítani Istenhez: sajnáljuk, hogy mi tetszik Istennek. Isten akaratához, mert sajnálom, amit Teremtő utál.