Meditáció ma: A szeretet két előírása

Az Úr, a szeretet tanítója, aki maga is szeretettel teli, eljött összefoglalni a szót a földön (vö. Róm 9:28), amint megjövendölték, és megmutatta, hogy a Törvény és a próféták a következő két előíráson alapulnak: szeretet. Emlékezzünk együtt, testvérek, mi ez a két előírás. Biztosan ismerik őket, és nem csak akkor jutnak eszedbe, amikor visszahívjuk őket: soha nem szabad kitörölni a szívedből. Mindig minden pillanatban tartsd szem előtt, hogy szeretni kell Istent és felebarátodat: Istent teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből; és felebarátjuk, mint maguk (vö. Mt 22, 37, 39). Ezt mindig gondolkodnia, meditálnia és emlékeznie kell, gyakorolnia és megvalósítania. Isten szeretete elsődlegesen parancsolat, de a felebaráti szeretet először gyakorlati megvalósítás. Aki ebben a két előírásban megadja neked a szeretet parancsát, nem először a felebaráti szeretetet tanítja neked, aztán Istenét, hanem fordítva.
De mivel még nem látod Istent, a felebarátod szeretésével megszerzed az érdemét, hogy látod őt; felebarátod szeretetével megtisztítod a szemed, hogy láthasd Istent, amint János világosan kijelenti: Ha nem szereted a testvért, akit látsz, hogyan szeretheted Istent, amit nem látsz? (vö. 1 Jn 4,20:1,18). Ha az Istent szeretni való felszólítás hallatán azt mondta nekem: Mutasd meg nekem azt, akit szeretni kell, csak Jánossal válaszolhatnék neked: Soha senki nem látta Istent (vö. Jn 1). De azért, hogy ne higgye, hogy teljesen kizárták Istent látni, János maga mondja: «Isten szeretet; aki szerelmes, az Istenben marad "(4,16 Jn XNUMX). Ezért szeresd felebarátodat, és ha magadba nézel onnan, ahol ez a szeretet születik, meglátod, amennyire csak lehetséges, Istent.
Akkor kezdje szeretni felebarátját. Törje meg a kenyerét az éhezőkkel, vigye be a házba a szegény hajléktalanokat, öltöztesse mezítelenül azokat, akiket lát, és ne becsmérelje a nemzetségét (vö. 58,7). Ezzel mit fogsz kapni? "Akkor a te fényed fel fog emelkedni, mint a hajnal" (58,8). A te fényed a te Istened, ő a reggeli fény számodra, mert e világ éjszakája után fog eljönni: nem kel fel és nem áll meg, mindig ragyog.
Azzal, hogy szereti felebarátját és gondoskodik róla, jár. És hová vezet az út, ha nem az Úrhoz, ahhoz, akit teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből kell szeretnünk? Még nem érkeztünk meg az Úrhoz, de mindig velünk van a felebarát. Segítsen tehát annak a szomszédnak, akivel együtt jár, hogy elérje azt, akivel együtt szeretne maradni.