A mai meditáció: az igazság kikerült a földről

Felébredsz, ember: mert Isten emberré vált. "Ébredj, vagy ha alszol, ébredj fel a halálból, és Krisztus megvilágosít téged" (Ef 5:14). Neked, azt mondom, Isten emberré vált.
Örökre meghaltál, ha nem született idővel. Nem szabadította volna meg a természetét a bűntől, ha nem feltételezte volna a bűnéhez hasonló természetűt. Az örök nyomorúság megszerezne téged, ha ezt az irgalmat nem adták volna meg. Nem kapná meg az életedet, ha nem találkozott volna a saját halálával. Ön kudarcot vallott volna, ha nem segített volna neked. Meghalsz volna, ha nem jött volna.
Készüljünk fel arra, hogy örömmel ünnepeljük üdvösségünk és megváltásunk eljövetelét; hogy megünnepeljük azt az ünnepi napot, amelyen a nagy és örök nap eljött annak a nagy és örök napnak az átmeneti napján, annyira rövid. "Ő számunkra igazságosság, megszentelés és megváltás lett, mert amint azt írják, azok, akik dicsekednek az Úrban" (1Kor 1: 30-31).
"Az igazság kihajtott a földről" (Zsolt 84, 12): Szűz Krisztustól született, aki azt mondta: "Én vagyok az igazság" (Jn 14, 6). "És megjelent az igazság az égből" (Zsolt 84., 12.). Az az ember, aki hisz Krisztusban, értünk született, nem önmagától kap üdvösséget, hanem Istentől. "Az igazság a földrõl fakadt", mert "az Ige testté lett" (Jn 1, 14). "És az igazságosság lenézett a mennyből", mert "minden jó ajándék és minden tökéletes ajándék felülről származik" (Jn 1). "A földből fakadt az igazság": a test Máriától. "És az igazságosság lenézett a mennyből", mert "az ember nem kaphat semmit, hacsak nem adták neki a mennyből" (Jn 17:3).
"Hit által igazolva békében vagyunk Istennel" (Róm 5), mert "az igazságosság és a béke megcsókolta" (Zsolt 1., 84.) "a mi Urunk Jézus Krisztusért", mert "az igazság kihajtott a földrõl" (Zsolt 11., 84.). "Általa hozzáférhetünk ehhez a kegyelemhez, amelyben megtaláljuk magunkat, és amellyel Isten dicsőségének reményében büszkélkedhetünk" (Róm 12). Nem "a dicsőségünkről", hanem "Isten dicsőségéről" mond, mert az igazságosság nem nekünk jött, hanem "az égből nézett ki". Ezért a "dicsőség" dicsőség az Úrban, nem pedig magában.
A mennyből valójában a Szűz Ura születésére ... az angyalok himnusza hallatszott: "Dicsőség Istennek a magasságban és béke a földön a jóakaratú emberek számára" (Lk 2, 14). Hogyan jöhetne létre a béke a földön, ha nem azért, mert az igazság kihajtott a földből, vagyis Krisztus testből született? "Ő a mi békénk, aki két nép egyikét alkotta" (Ef 2:14), hogy jóakaratú emberek legyünk, édesen kötve az egység kötelékével.
Örüljünk tehát ennek a kegyelemnek, hogy dicsőségünk a jó lelkiismeret tanúja lehessen. Nem magunkban dicsekedünk, hanem az Úrban. Azt mondták: "Te vagy az én dicsőségem és emeld fel a fejem" (Zsolt 3): és a legnagyobb Isten milyen kegyelme tudott ránk ragyogni? Egyszülött Fiú birtokában Isten emberfiaként tette őt, és fordítva tette az ember fiává Isten fiát. Keresse meg ennek érdemét, okát, igazságosságát, és nézze meg, talál-e valaha mást, csak a kegyelmet.

Szent Ágoston püspök