Meditáció ma: Názáret példája

A Názáreti ház az az iskola, ahol megértették Jézus életét, azaz az evangélium iskola. Itt megtanuljuk megfigyelni, hallgatni, meditálni, áthatolni az Isten Fiának ilyen egyszerű, alázatos és gyönyörű megnyilvánulásának mély és rejtélyes jelentéseiben. Talán megtanuljuk, hogy szinte anélkül, hogy észrevennénk, utánozni.
Itt megtanuljuk azt a módszert, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megismerjük, ki a Krisztus. Itt felfedezzük annak szükségességét, hogy megfigyeljük köztünk tartózkodásának képét: azaz a helyeket, az időket, a szokásokat, a nyelvet, a szent szertartásokat, röviden, mindent, amit Jézus a világnak való megnyilvánulására használt.
Itt mindennek van hangja, mindennek van értelme. Itt, ebben az iskolában minden bizonnyal megértjük, hogy miért kell lelki fegyelemmel rendelkeznünk, ha követni akarjuk az evangélium tanát és Krisztus tanítványai leszünk. Oh! milyen szívesen térnénk vissza a gyermekkorba, és helyeznénk magunkat ebbe a szerény és magasztos názáreti iskolába! Milyen lelkesen szeretnénk újrakezdeni Mária közelében, hogy megtanuljuk az élet valódi tudományát és az isteni igazságok felsőbbrendű bölcsességét! De csak átmegyünk, és szükséges, hogy feladjuk azt a vágyat, hogy ebben a házban továbbra is megismerjük az evangélium megértésének soha befejezetlen formációját. Azonban nem hagyjuk el ezt a helyet anélkül, hogy szinte lopva gyűjtöttünk volna néhány rövid intést a názáreti házból.
Először is csendre tanít minket. Oh! ha a csend megbecsülése, a szellem csodálatra méltó és nélkülözhetetlen légköre újjászületik bennünk: miközben korunk mozgalmas és zűrzavaros életében annyi dübörgés, zaj és szenzációs hang elkábít minket. Oh! názáreti csend, taníts meg minket arra, hogy szilárdak legyünk a jó gondolatokban, a belső élet iránti szándékban, készen állunk arra, hogy jól meghallgassuk Isten titkos inspirációit és az igazi mesterek felszólításait. Tanítsa meg, mennyire fontos és szükséges az előkészítés, a tanulmányozás, a meditáció, az élet belső jellege, az imádság, amelyet egyedül Isten lát titokban.
Itt megértjük a család életmódját. Názáret emlékeztet bennünket arra, hogy mi a család, mi a szeretet közössége, szigorú és egyszerű szépsége, szent és sérthetetlen jellege; lássuk, milyen édes és pótolhatatlan az oktatás a családban, tanítsuk meg annak természetes funkcióját a társadalmi rendben. Végül megtanuljuk a munka leckéjét. Oh! názáreti otthon, az asztalos fiú fia! Itt mindenekelőtt a törvényt akarjuk megérteni és ünnepelni, természetesen szigorú, de az emberi fáradságot megváltó módon; itt nemesíteni a munka méltóságát, hogy mindenki érezze; emlékezni e tető alatt arra, hogy a munka nem lehet öncél, hanem hogy megkapja szabadságát és kiválóságát, nemcsak abból, amit gazdasági értéknek nevezünk, hanem attól is, ami nemes céljához fordítja; itt végre az egész világ munkásait szeretnénk üdvözölni, és megmutatni nekik a nagyszerű modellt, isteni testvérüket, minden őket érintő igazságos ügy prófétáját, vagyis Krisztust, a mi Urunkat.