A mai meditáció: Sír a sivatagban

A sivatagban síró ember hangja: "Készítsük fel az utat az Úrnak, simítsuk ki az utat Istenünk számára a sztyeppen" (Iz 40: 3).
Nyíltan kijelenti, hogy a próféciában említett dolgokra, nevezetesen az Úr dicsőségének megjelenésére és Isten üdvösségének az egész emberiség számára való megnyilvánulására, nem Jeruzsálemben, hanem a sivatagban kerül sor. És ezt történelmileg és szó szerint elérték, amikor Keresztelő János Isten üdvös megjelenését hirdette a jordán sivatagban, ahol Isten üdvössége megnyilvánult. Valójában Krisztus és dicsősége mindenki számára világosan megjelent, amikor keresztsége után megnyitották az eget és a galamb alakjában leszálló Szentlélek kiszállt róla, és az Atya hangja zengett, tanúskodva a Fiúról: «Ez az én szeretett Fiam, akinek nagyon örülök. Figyelj rá "(Mt 17: 5).
De mindezt allegorikus értelemben is meg kell érteni. Isten éppen arra a sivatagra akart jönni, amely mindig is áthatolhatatlan és megközelíthetetlen volt, ami az emberiség volt. Ez valójában egy sivatag volt, amely teljesen el volt zárva Isten ismerete elől, és el volt tiltva minden igazságos és próféta előtt. Ez a hang azonban arra kötelez bennünket, hogy utat nyissunk felé Isten Igéje felé; megparancsolja, hogy megtisztítsa az egyenetlen és meredek talajt, amely arra vezet, hogy amikor eljön, beléphessen: Készítse elő az Úr útját (vö. Ml 3, 1).
Az előkészítés a világ evangelizálása, ez a megnyugtató kegyelem. Közlik az emberiséggel Isten üdvösségének ismeretét.
"Egy magas hegyre mész fel, aki jó híreket hoz Sionban; emeld fel erőddel a hangod, te, aki Jeruzsálemben jó híreket hozsz ”(40: 9).
Korábban már beszélték a sivatagban visszhangzó hangot, most ezekkel a kifejezésekkel meglehetősen festői módon utalnak Isten jövevényének és eljövetelének közvetlen közvetítőire. Valójában először a Baptista János, majd az evangelizátorok próféciáiról beszélünk.
De mi az a Sion, amelyre ezek a szavak utalnak? Természetesen az, amit korábban Jeruzsálemnek hívtak. Valójában ez is hegy volt, amint azt a Szentírás is megerősíti, amikor azt mondja: "Sion hegye, ahol otthonodat vetted fel" (Zsolt 73); és az apostol: "Eljöttetek a Sion hegyére" (Zsid 2:12). Felsõbb értelemben azonban a Cion, amely Krisztus eljövetelét ismertté teszi, az apostolok kórusa, amelyet a körülmetéltek népe közül választanak.
Igen, valójában ez Sion és Jeruzsálem, amely üdvözölte Isten üdvösségét, és amely az Isten hegyén van elhelyezve, vagyis az Atya egyszülött Igéjén alapszik. Megparancsolja, hogy először emelkedjen fel egy magasztos hegyre, majd hirdesse meg Isten üdvösségét.
Valójában ki az a személy, aki boldog hírt hoz, ha nem az evangelizátorok sora? És mit jelent az evangelizálás, ha nem minden embernek és mindenekelőtt Júda városaihoz juttatja Krisztus földre jutásának jó hírét?

Eusèbio, Cesarèa püspök címe