Medjugorje: a látnok Vicka leírja a tíz titkot

Janko: Vicka, már mondtam, hogy nem értem, miért van érthetetlen mérlegelési jogkörök közted a Madonna Jele vagy annak titkai vonatkozásában; mégis ezek olyan dolgok, amelyekről széles körben beszélt veled.
Vicka: Mit talál furcsa ebben?
Janko: Nem vagyok lepve, hogy ezeket a dolgokat titokban tartod tőlünk, de meglepődtem, hogy nem beszélsz róla köztetek. Valójában mindannyian bebizonyítottad nekem, hogy nincs legcsekélyebb kísértésed is rólad beszélni, bár nem mindent egyformán tudsz erről. Nézze meg például Maria esetét.
Vicka: Melyik eset?
Janko: Ez. Amennyire tudom, ő az egyetlen, aki nem tudja, mikor hagyja el a madonna megígért jelét, de csak tudja, mi a jel ez a jel. Mégis azt mondta nekem, hogy soha nem érezte a vágyát, hogy tőled bárkit kérdezzen; és nem érzi azt a vágyat is, hogy elmondja neki.
Vicka: Véleményem szerint ebben nincs semmi furcsa.
Janko: De hogy ne? Véleményem szerint nem furcsa, hogy nem beszélünk ezekről a dolgokról; de hogy még azt sem érzed, hogy csinálod, nem értem.
Vicka: És hogyan őrizted meg a vallomások titkait?
Janko: Sajnálom, Vicka, de szerintem egy kicsit más.
Vicka: Lehet, hogy számodra más, de nekünk nem.
Janko: Oké. Végezetül mondhatjuk úgy, hogy soha nem is kísérti meg elmondani valaki róla?
Vicka: Nem, soha. Hogy van ez, nem tudom megmagyarázni neked. Miasszonyunk segít nekünk, és ő az, aki titkait tartja.
Janko: Meddig fogja megőrizni őket?
Vicka: Amíg csak akarja. Látni fogjuk ezt.
Janko: Valaki látni fogja, de valaki nem. Közben mindig a kiindulási ponton maradtam ...
Janko: Vicka, amikor a Szűzanya megjelenéséről beszélünk, általában néhány titkáról is beszélünk. Ugyanez volt a helyzet Medjugorjében is.
Vicka: Nem tudtam erről. Nem tudom, el tud-e hinni nekem, hogy nem tudtam semmit a Lourdes-i Szűzanya megjelenéséről, miközben több mint egy éve találkoztam vele Podbrdóban és Medjugorjében. Tudtam, hogyan kell énekelni, és énekeltem: „Ez az óra az a jámbor” [Lourdes énekét], de fogalmam sem volt, mi az. És őszintén szólva, nem akarok egyetlen szót sem hallani Miasszonyunk titkairól, kivéve Medjugorje titkait, ha érdekel valami.
Janko: Természetesen érdekel. Sokszor megpróbáltam átjutni a jelentésében, de mindezek mellett egy rejtély maradt nekem.
Vicka: Mit tehetek vele? A rejtélyek rejtélyek.
Janko: Szerintem túlságosan lezárt vagy ebben.
Vicka: Azt gondolhatja, amit akar. Tudom, mit szabad mondanom, és mit nem szabad.
Janko: Oké. Amennyire megértettem, ne is beszéljünk egymással a Jelről vagy a titkokról.
Vicka: Kevés vagy semmi.
Janko: Miért? Amikor valamit kérdezem tőled, például ha a Szűzanya megtiltotta Önt, egyszerűen úgy teszel, mintha nem hallja, amit kérlek.
Vicka: Nem igazán érezzük! Akkor nem akarunk erről beszélni, és ennyi.
Janko: Miért?
Vicka: Menj, ha még van valami.
Janko: Mindenekelőtt mondja el, hány titkot adott a Szűzanya, hogy megbízik bennetek.
Vicka: Ezt biztosan tudja. De megismétlem neked: azt mondta nekünk, hogy tíz titkot fog feltárni nekünk.
Janko: Mindannyian te vagy?
Vicka: Tudomásom szerint mindenki.
Janko: Ezek a titkok mindenkinek azonosak?
Vicka: Igen és nem.
Janko: Milyen értelemben?
Vicka: Így van: a fő titkok ugyanazok. De előfordulhat, hogy valakinek van valami titka, amely személyesen érinti őt.
Janko: Van egy ilyen titok?
Vicka: Igen, egy. Ez csak engem érint.
Janko: Van-e a többinek titok?
Vicka: Nem tudom. Úgy tűnik számomra, hogy Ivannak megvan.
Janko: Tudom, mert azt mondták nekem, hogy Mirjanának, Ivankának és Marinak nincs. Nem tudok a kis Jakovról; nem akart válaszolni erre a kérdésre. Ehelyett Ivan egyszer azt mondta nekem, hogy három olyan van, amely csak őt érinti.
Vicka: Mondtam neked, amit tudok.
Janko: Mondd el még egyszer: numerikus sorrendben mi a titok, amely csak téged érint?
Vicka: Hagyj békén! Ez csak engem érint!
Janko: De legalább meg tudnád mondani, anélkül, hogy feltárnád a titkot.
Vicka: Ha igazán szeretne tudni, akkor ez a negyedik. Most fogd be.
Janko: Akkor nem tudsz mást mondani róla?
Vicka: Menj tovább. Amit mondhattam, azt mondtam.
Janko: Van még valami?
Vicka: Nem. Ellenkező esetben a titok már nem lesz titkos.
Janko: Vicka, meg tudod mondani nekem, hogy eddig hány titkot kapott?
Vicka: Egyelőre Otto. [22. április 1986-én kapott a kilencediknek].
Janko: Általánosan ismert, hogy a Madonna - az utolsó titokban, amelyet nektek kinyilatkoztatott - valami szörnyűséget jelentett az ember számára. Valóban így van?
Vicka: Ha azt mondod, hogy tudod, mit akarsz még?
Janko: De nem tudsz többet mondani?
Vicka: Nem igazán. Ez minden.
Janko: A kilencedik és tizedik titokban Mirjana azt mondta nekünk, hogy van valami még komolyabb.
Vicka: Rendben, hallottuk. Jó, hogy ezt tükrözi.
Janko: De nem mondasz semmi többet?
Vicka: Mit mondhatnék? Annyira tudok erről a két titokról, mint te.
Janko: Legalább ezt megmondhatod: tényleg tudod, mi történik, minden titok alapján?
Vicka: Csak azokat tudom, akiket kaptam.
Janko: Tudod azt is, mikor fognak valóra válni?
Vicka: Nem tudom, amíg a Madonna meg nem fedezi.
Janko: Ehelyett Mirjana azt mondja, hogy pontosan tudja, mi fog történni és mikor.
Vicka: Azért tudod, mert a Szűzanya kinyilatkoztatta neki, mivel ez már nem tűnik neki.
Janko: Arra gondolsz, hogy nem tudtad mondani és nem tudod, hogy a világ valamelyik titka megvalósul-e, mielőtt a Miasszonyunk megígérte a Jeleket.
Vicka: Mondtam, hogy nem tudom. Amit nem tudok, azt nem tudom.
Janko: Gondolod, hogy Jvanka és Maria tudják ezt?
Vicka: Nem vagyok biztos benne, de azt hiszem, tudják.
Janko: Oké. Tudja, hogy minden titok valóra válik?
Vicka: Nem feltétlenül. Ezért Miasszonyunk azt mondta, hogy imádkoznunk kell és gyorsasággal kell enyhítenünk Isten haragját.
Janko: Itt jól sikerült. De tudsz egy titkot, amelyet Isten enyhített, mert imádkozott és böjtölt? Valójában ki vonta vissza teljesen?
Vicka: Nem tudom.
Janko: Igen, igen. Mirjana szerint a hetedik titokkal történt. Emlékszel, mi ez?
Vicka: Várj egy kicsit. Igen, igen, emlékszem rá.
Janko: De nekünk jó-e ezt visszavonni?
Vicka: Igen, de valakinek jó lett volna, ha a fejét megjavította.
Janko: Köszönöm, Vicka. Szerintem túl sok lé van. De mondj még egy dolgot: mondd el nekem, hogy nehéz-e őrizni ezeket a titkokat.
Vicka: Egyáltalán nem!
Janko: Nehezen hiszem el.
Vicka: Mit tehetek vele?
Janko: Előfordult már kísértés, hogy kiderítsen néhány titkot valakinek, például anyádnak, nővérednek, barátjának?
Vicka: Nem, soha.
Janko: Miért?
Vicka: Nem tudom. Valószínűleg Madonnától kell kérdezni. Ez az ő dolga.
Janko: Oké. A kis Jakov mindent tud a madonna titkairól?
Vicka: Igen, mindent tud! Valójában jobb, mint én.
Janko: És hogyan őrizted meg a titkot?
Vicka: Ez is jobb, mint én!
Janko: Vicka, látom, hogy itt túlságosan beszorult a szavak, és látom, hogy a titkok, elvégre, amint mondtuk, még inkább titkok maradnak. Tehát azt hiszem, hogy jobb befejezni.
Vicka: Valószínűleg ez a legjobb.
Janko: Oké, nagyon köszönöm.

Janko: Valóban, már eleget beszéltünk Miasszonyunk titkairól, de imádkoznék neked,
Vicka, hogy meséljen nekünk valamit az Ön titkáról, azaz az ígért jeléről.
Vicka: Ami a jelet illeti, már eleget beszélek veled. Sajnálom, de Ön is unatkozott ezzel a kérdéseivel. Amit mondtam, soha nem volt elég neked.
Janko: Igaza van; de mit tehetek, ha sokan érdeklődnek, és én is így vagyok, és sok mindent tudni akarok erről?
Vicka: Rendben. Te kérdezel tőlem, és megválaszolom, amit tudok.
Janko: Vagy mit csinálhatsz.
Vicka: Ez is. Gyere, kezdd el.
Janko: Oké; Így kezdtem. Most már mind a nyilatkozatok, mind a rögzített szalagok alapján egyértelmű, hogy a kezdetektől megkísérelted Miasszonyunkat, hogy hagyja jele jelenlétét, hogy az emberek hinni fognak és nem kételkednek téged.
Vicka: Igaz.
Janko: És a Madonna?
Vicka: Először, amikor ezt a jelet kértük, azonnal eltűnt, vagy imádkozni vagy énekelni kezdett.
Janko: Ez azt jelenti, hogy nem akart válaszolni?
Vicka: Igen, valahogy.
Janko: Mi van?
Vicka: Mi továbbra is zavarlak téged. És hamarosan bólintott a fejével, és megígérte, hogy nyomot hagy.
Janko: Soha nem ígértél szavakkal?
Vicka: Természetesen nem! Csak nem azonnal. Bizonyításokra volt szükség [azaz a látnokokat kipróbálták] és a türelemre. Úgy gondolod, hogy a Madonnával meg tudjuk csinálni, amit akarunk! Eh, apám ...
Janko: Véleménye szerint meddig tartott ahhoz, hogy Miasszonyunk megígérte, hogy nyomot hagy?
Vicka: Nem tudom. Nem mondhatom, hogy tudom, ha nem tudom.
Janko: De nagyjából?
Vicka: Körülbelül egy hónap múlva. Nem tudom; még több is lehet.
Janko: Igen, igen; még több. A jegyzetfüzetedben meg van írva, hogy 26. október 1981-án a madonna mosolyogva azt mondta, hogy lenyűgözött, mert már nem kérdezted tőle a jelet; de azt mondta, hogy biztosan el fog hagyni téged, és nem szabad félnie, mert teljesíti ígéretét.
Vicka: Oké, de azt hiszem, nem ez volt az első alkalom, hogy megígérte nekünk, hogy valóban hagyjuk a jelölésünket.
Janko: Megértem. Azonnal elmondta neked, mi ez?
Vicka: Nem, nem. Talán még két hónap telt el, mielőtt elmondta nekünk.
Janko: Beszélt veled együtt?
Vicka: Mindenki együtt, amennyire emlékszem.
Janko: Akkor azonnal megvilágosodott?
Vicka: Próbálj meg gondolkodni: akkor minden oldalról megtámadtak minket: újságok, rágalmazások, mindenféle provokáció ... És nem mondhattunk semmit.
Janko: Tudom; Emlékszem erre. De most mondj el valamit erről a jelről.
Vicka: Meg tudom mondani, de mindent tudsz, amit tudsz róla. Egyszer majdnem becsapott, de a Szűzanya nem engedte meg.
Janko: Hogyan csaltam meg téged?
Vicka: Semmi, felejtsd el. Tovább.
Janko: Kérem, mondjon el valamit a Jelről.
Vicka: Már mondtam, hogy mindent tudsz, amit tudsz.
Janko: Vicka, látom, hogy megbántottam téged. Hol marad a Szűzanya ez a jel?
Vicka: Podbrdóban, az első megjelenések helyszínén.
Janko: Hol lesz ez a jel? A mennyben vagy a földön?
Vicka: A földön.
Janko: Meg fog jelenni, hirtelen vagy lassan felmerül?
Vicka: Hirtelen.
Janko: Láthatja valaki?
Vicka: Igen, bárki idejön.
Janko: Ez a jel ideiglenes vagy állandó?
Vicka: Állandó.
Janko: Te egy kicsit válasz vagy, de ...
Vicka: Menj, ha még van valami kérdezésed.
Janko: Elpusztíthatja ezt a jelet?
Vicka: Senki sem tudja megsemmisíteni.
Janko: Mit gondol erről?
Vicka: Miasszonyunk mondta.
Janko: Pontosan tudja, mi lesz ez a jel?
Vicka: Pontosan.
Janko: Tudod azt is, mikor a Szűzanya nyilvánosságra hozza másoknak?
Vicka: Ezt is tudom.
Janko: Az összes többi látnok is tudja ezt?
Vicka: Nem tudom, de azt hiszem, még mindig nem tudjuk.
Janko: Maria azt mondta, hogy még nem tudja.
Vicka: Itt van, látod!
Janko: Mi lenne a kis Jakovkal? Nem akart válaszolni erre a kérdésre.
Vicka: Azt hiszem, tudja, de nem vagyok biztos benne.
Janko: Még nem kérdeztem tőled, hogy ez a jel különleges titok-e vagy sem.
Vicka: Igen, ez egy különleges titok. De ugyanakkor része a tíz titoknak.
Janko: Biztos vagy benne?
Vicka: Természetesen biztos vagyok benne!
Janko: Oké. De miért hagyja itt Szűzanya ezt a jelzést?
Vicka: Mutasd meg az embereknek, hogy itt vagytok köztünk.
Janko: Oké. Mondja el, ha hisz: megyek megnézni ezt a jelet?
Vicka: Menj tovább. Egyszer mondtam neked, régen. Egyelőre elég.
Janko: Vicka, szeretnék még egy dolgot kérdezni tőled, de te túl kemény és élénk vagy, ezért attól tartok.
Vicka: Ha félsz, hagyd békén.
Janko: Csak ezt újra!
Vicka: Nem tűnik olyan rossznak. Kérje.
Janko: Szóval ez rendben van. Szerinted mi történne veled bárkivel, ha felfedi a Jel titkait?
Vicka: Nem is gondolok erre, mert tudom, hogy ez nem történhet meg.
Janko: De ha egyszer az püspöki bizottság tagjai megkérdezték Önt, pl
pontosan neked, aki ezt a Jelentést írásban ismertette, hogyan lesz és mikor fog megtörténni, miért
aztán az írást bezárták és lepecsételték előtted, és mindaddig tartották, amíg a Jel meg nem jelenik.
Vicka: Ez helyes.
Janko: De nem fogadtad el. Mivel? Ez számomra sem világos.
Vicka: Nem tudok segíteni. Apám, aki nem hisz ezen kívül, azt sem fogja elhinni.
azután. De azt is mondom nektek: jaj azoknak, akik várni fogják a Jel megtérését! Úgy tűnik, hogy egyszer mondtam neked: sokan jönnek, előfordulhat, hogy meghajolnak a Jel előtt, de mindazonáltal mindazonáltal, amiben nem fognak elhinni. Légy boldog, hogy ne légy köztük.
Janko: Nagyon köszönöm az Úrnak. Ez minden, amit eddig elmondhatott nekem?
Vicka: Igen, most elég.
Janko: Oké. Köszönöm.

Interjú: 1

Slavko atya: A megjelenések kezdetétől kezdve a látnokok, számunkra normál hívők, kiváltságos helyzetben vannak. Számos titok tudatában van, látta a mennyet, a pokolot és a purgatóriumot. Vicka, milyen érzés élni az Isten Anyja által feltárt titkokkal?

Vicka: A madonna eddig a tíz lehetséges titok kilenc titkát fedte fel nekem. Ez számomra egyáltalán nem jelent terhet, mert amikor felfedte őket nekem, erőt adott nekem, hogy viszem őket. Úgy élek, mintha nem is tudtam volna róla.

Slavko atya: Tudja, mikor fogja felfedni neked a tizedik titkot?

Vicka: Nem tudom.

Slavko atya: Gondolsz-e titkokra? Nehezen tudja őket elhozni? Elnyomnak téged?

Vicka: Természetesen gondolkodok rajta, mert a jövő rejlik ezekben a rejtélyekben, ám ezek nem nyomnak el engem.

Slavko atya: Tudja, mikor fedik fel ezeket a titkokat az embereknek?

Vicka: Nem, nem tudom.