Világvallás: Mi az Atman a hinduizmusban?

Az atmánt sokféleképpen fordítják angolra, mint örök én, szellem, lényeg, lélek vagy lélegzet. Ez az igazi én, szemben az egóval; az énnek az a aspektusa, amely a halál után vándorol át, vagy Brahman részévé válik (az az erő, amely mindent alapoz). A mokša (felszabadulás) utolsó szakasza annak megértése, hogy az ember atmanja valójában Brahman.

Az atman fogalma központi szerepet játszik a hinduizmus mind a hat fő iskolájában, és az egyik legnagyobb különbség a hinduizmus és a buddhizmus között. A buddhista hit nem tartalmazza az egyéni lélek fogalmát.

Elvihető kulcsok: Atman
Az Atman, amely nagyjából összehasonlítható a lélekkel, fontos fogalom a hinduizmusban. Az "Atman megismerése" (vagy lényegi énjének ismerete) révén megszabadulás érhető el a reinkarnációtól.
Úgy gondolják, hogy Atman egy lény lényege, és a legtöbb hindu iskolában elkülönül az egótól.
Egyes hindu (monisztikus) iskolák az atmanról a Brahman (egyetemes szellem) részét képezik, míg mások (dualista iskolák) azt gondolják, hogy az atman elkülönül Brahmantól. Mindkét esetben szoros kapcsolat van az atman és Brahman között. Meditáció révén a gyakorlók képesek egyesíteni vagy megérteni kapcsolatukat Brahmannal.
Az atman fogalmát először a Rigvedában javasolták, egy ősi szanszkrit szövegben, amely a hinduizmus néhány iskolájának alapja.
Atman és Brahman
Míg az atman az egyén lényege, Brahman egy változhatatlan és egyetemes szellem vagy tudat, amely minden mögött áll. Megvitatják és egymástól elkülönítve nevezik meg őket, de nem mindig tekintik különállónak; egyes hindu gondolkodási iskolákban az atman Brahman.

Atman

Atman hasonlít a lélek nyugati eszméjéhez, de nem azonos. Az egyik jelentős különbség az, hogy a hindu iskolák megosztottak az atman témában. A kettős hinduk úgy vélik, hogy az egyes atmánok egységesek, de nem azonosak Brahmannal. A nem duális hinduk viszont úgy vélik, hogy az egyes atmánok Brahman; következésképpen minden atmán lényegében azonos és egyenlő.

A lélek nyugati koncepciója olyan szellemet biztosít, amely kifejezetten egyetlen emberhez kapcsolódik, minden sajátosságával (nem, faj, személyiség). A lélekről úgy gondolják, hogy egyetlen ember születésekor létezik, és nem születik újjá a reinkarnációval. Az atman viszont (a hinduizmus legtöbb iskolája szerint) ezt gondolja:

Az anyag bármilyen formájának része (az emberre nem különös)
Örökkévaló (nem egy adott ember születésével kezdődik)
Részben vagy egyenlő Brahmannel (Isten)
reinkarnálódott
brahman
Brahman sok szempontból hasonlít Isten nyugati koncepciójához: végtelen, örök, megváltoztathatatlan és az emberi elmék számára érthetetlen. A Brahmannak azonban több fogalma van. Bizonyos értelmezésekben Brahman egyfajta elvont erő, amely minden mögött rejlik. Más értelmezésekben Brahman olyan istenek és istennők révén nyilvánul meg, mint például Visnu és Shiva.

A hindu teológia szerint az atman folyamatosan reinkarnálódik. A ciklus csak azzal a felismeréssel zárul le, hogy az atman egy Brahmannal, és ezért minden teremtéssel egy. Ezt a felismerést úgy lehet elérni, ha etikusan élünk a dharma és a karma szerint.

eredet
Az atman első ismert említése Rigvedában található, amely himnuszokat, liturgiát, megjegyzéseket és rituálékat tartalmaz szanszkrit nyelven. A Rigveda szakaszai a legrégebbi ismert szövegek közé tartoznak; valószínűleg Indiában írták Kr. e. 1700 és 1200 között

Az Atman az Upanishadokban is fontos vitatéma. Az Upanishadok, amelyeket Kr.e. XNUMX. és XNUMX. század között írtak, a tanárok és a diákok közötti párbeszédek a világegyetem természetével kapcsolatos metafizikai kérdésekre összpontosultak.

Több mint 200 különálló Upanishada létezik. Sokan Atmanhoz fordulnak, elmagyarázva, hogy Atman minden dolog lényege; intellektuálisan nem érthető, de meditációval érzékelhető. Az Upanisadok szerint az atman és Brahman ugyanazon anyag része; az atman akkor tér vissza Brahmanhoz, amikor az atman végre felszabadul, és már nem reinkarnálódik. Ezt a visszatérést vagy újbóli felszívódást Brahmanba mokshának hívják.

Az atman és a brahman fogalmát általában metaforikusan írják le az upanisádokban; például Chandogya Upanishad tartalmazza ezt a szöveget, ahol Uddalaka megvilágítja fiát, Shvetaketu-t:

Amíg a keletre és nyugatra folyó folyók összeolvadnak
a tengerben és eggyé válj vele,
elfelejtve, hogy külön folyók voltak,
így minden lény elveszíti szétválasztását
amikor végül beleolvadnak a tiszta Lénybe.
Nincs semmi, ami ne tőle származna.
Mindezek közül a legmélyebb Én.
Ő az igazság; ez a legfelsõbb Én.
Te vagy az a Shvetaketu, te vagy az.

Gondolkodási iskolák
A hinduizmusnak hat fő iskolája van: Nyaya, Vaisesika, Samkhya, Yoga, Mimamsa és Vedanta. Mind a hat elfogadja Atman valóságát és hangsúlyozza az "Atman megismerésének" (önismeret) fontosságát, de mindegyik kissé másként értelmezi a fogalmakat. Általában az atman alatt a következőket értjük:

Külön az egótól vagy a személyiségtől
Változatlan és az események nem befolyásolják
Magának az igazi természete vagy lényege
Isteni és tiszta
Vedanta iskola
A Vedanta iskola valójában több középiskolát tartalmaz az atmanról, és nem feltétlenül értek egyet ezzel. Például:

Advaita Vedanta kijelenti, hogy az atman azonos Brahmannal. Más szóval, minden ember, állat és dolog egyformán része ugyanannak az isteni egésznek. Az emberi szenvedést nagyrészt Brahman egyetemességének ismeretlensége okozza. A teljes önmegértés megvalósításakor az emberek még életük során is elérhetik a felszabadulást.
Dvaita Vedanta éppen ellenkezőleg, dualista filozófia. Azok szerint az emberek, akik követik Dvaita Vedanta hiteit, léteznek egyetlen atman és külön Paramatma (legfelsõbb atma). A felszabadulás csak a halál után következhet be, amikor az egyes atmanok lehetnek (vagy nem lehetnek) Brahman közelében (bár nem képesek annak részei).
A Vedanta Akshar-Purushottam iskola az atmant dzsivának nevezi. Ennek az iskolának a követői úgy vélik, hogy minden embernek megvan a maga külön dzsivája, amely élteti az illetőt. A dzsiva születéskor és halálkor testről testre mozog.
Nyaya iskola
A Nyaya iskolába sok olyan tudós tartozik, akiknek ötletei kihatással voltak a hinduizmus más iskoláira. Nyaya tudósok azt sugallják, hogy a tudat az atman részeként létezik, és racionális érvekkel támasztják alá az atman, mint egyéni én vagy lélek létét. A Nyayasutra, egy ősi Nyaya szöveg, elválasztja az emberi cselekedeteket (például nézést vagy látást) az Atman cselekedeteitől (keresés és megértés).

Vaiseshika Iskola
A hinduizmus ezen iskoláját atomisztikusnak nevezik abban az értelemben, hogy sok rész alkotja a teljes valóságot. A vaiseshika iskolában négy örök anyag van: idő, tér, elme és atman. Az Atmánt ebben a filozófiában sok örök és szellemi anyag gyűjteményeként írják le. Az Atman megismerése egyszerűen megérti, mi az Atman, de ez nem vezet egyesüléshez Brahmannal vagy örök boldogsághoz.

Mimamsa iskola
A Mimamsa a hinduizmus rituális iskolája. A többi iskolától eltérően az atmánt az egóval vagy személyes énjével azonosnak írja le. Az erényes cselekedetek pozitív hatással vannak az emberre, így az etika és a jó cselekedetek különösen fontosak ebben az iskolában.

Samkhya iskola
Akárcsak az Advaita Vedanta iskola, a Samkhya iskola tagjai az atmánt az ember lényegének tekintik, az ego pedig a személyes szenvedés okát. Az Advaita Vedantával ellentétben Samkhya azonban úgy véli, hogy végtelen sok egyedi és egyéni atmán létezik, mindegyik lény számára egy az univerzumban.

Jóga iskola
A jóga iskolának van némi filozófiai hasonlósága a Samkhya iskolához: a jógában sok egyetlen atman létezik, nem pedig egyetlen egyetemes atman. A jóga azonban számos technikát is tartalmaz az "atman megismerésére" vagy az önismeret elérésére.