Világvallás: az adomány buddhista tökéletessége
Az adás elengedhetetlen a buddhizmushoz. Az adomány magában foglalja a jótékonyságot vagy anyagi segítséget a rászorulók számára. Ez magában foglalja a szellemi útmutatások adását is azoknak, akik ezt keresik, és mindenki iránti kedves szeretetét, akiknek szüksége van rá. Azonban az ember motivációja másoknak adni legalább annyira fontos, mint amit adunk.
terület
Mi a helyes vagy a rossz motiváció? Az Anguttara Nikaya szútra 4: 236-ban, a Szutta-Pitaka szöveggyűjteményében számos okot felsorolunk. Ide tartozik az adás szégyellése vagy megfélemlítése; adjon azért, hogy szívességet kapjon; adj, hogy jól érezd magad. Ezek tisztátalan okok.
Buddha azt tanította, hogy amikor adunk másoknak, adakozás nélkül is adunk. Anélkül adunk, hogy az ajándékhoz vagy a címzetthez csatolnánk. Az adakozást gyakoroljuk a kapzsiság és az önkapaszkodás felszabadítására.
Néhány tanár azt javasolja, hogy az adakozás jó, mert felhalmozza az érdemeket, és olyan karmát hoz létre, amely jövőbeli boldogságot hoz. Mások szerint ez is magával ragadó és jutalom elvárása. Sok iskolában arra ösztönzik az embereket, hogy fordítsanak érdemeket mások felszabadítására.
Paramita
A tiszta motivációval történő adakozást dana paramitának (szanszkrit) vagy dana paraminak (pali) nevezik, ami "az adás tökéletességét" jelenti. Vannak olyan tökéletességlisták, amelyek némileg eltérnek a Theravada és a Mahayana buddhizmus között, de a dana, amelyet adni, az első tökéletesség minden listán. A tökéletességet erősségként vagy erényként lehet felfogni, amely felvilágosodáshoz vezet.
A szerzetes és Theravadin Bhikkhu Bodhi tudós elmondta:
„Az adakozás gyakorlatát általánosan az emberi legalapvetőbb erények egyikeként ismerik el, ami olyan tulajdonság, amely az emberiség mélységéről és az önmagát meghaladó képességről tanúskodik. Buddha tanításában is az a gyakorlat, hogy igényt tartanak egy különleges kiemelkedő helyre, amely bizonyos értelemben a spirituális fejlődés alapjaként és magjaként azonosítja ”.
A befogadás fontossága
Fontos megjegyezni, hogy nincs adomány befogadás nélkül és donor nélkül vevő nélkül. Ezért az adás és a kapás együtt merül fel; egyik nem lehetséges a másik nélkül. Végül az adás és a fogadás, az adakozó és a fogadó egy. Az adás és fogadás ezzel a megértéssel az adás tökéletessége. Mindaddig, amíg besoroljuk magunkat a donorokba és a befogadókba, továbbra sem maradhatunk el a dana paramita nélkül.
Shohaku Okumura zen szerzetes a Soto Zen Journal-ban azt írta, hogy egy ideig nem akart ajándékokat kapni másoktól, azt gondolva, hogy adnia kell, nem pedig el kell vennie. „Amikor megértjük ezt a tanítást, egyszerűen létrehozunk egy újabb mércét a nyereség és a veszteség mérésére. Még mindig a nyereség és a veszteség képében vagyunk ”- írta. Ha az adás tökéletes, nincs nyereség vagy veszteség.
Japánban, amikor a szerzetesek koldulással adják a hagyományos alamizsnát, hatalmas szalmakalapot viselnek, amely részben eltakarja az arcukat. A kalapok azt is megakadályozzák, hogy lássák azok arcát, akik alamizsnát adnak nekik. Nincs donor, nincs befogadó; ez tiszta adás.
Gyere kötődés nélkül
Ajánlatos adni anélkül, hogy az ajándékhoz vagy a címzetthez lenne kötve. Mit jelent?
A buddhizmusban a kötődés elkerülése nem azt jelenti, hogy nem lehetnek barátaink. Valójában éppen ellenkezőleg. A kötődés csak akkor történhet meg, ha legalább két külön dolog van: támadó és valami, amihez csatolni lehet. De a világ alanyokba és tárgyakba rendezése illúzió.
A kötődés tehát egy olyan szellemi szokásból származik, amely a világot "én" -be és "minden másba" rendeli. A kötődés birtokláshoz és hajlandósághoz vezet mindent, beleértve az embereket is, személyes előnyök érdekében. Független lenni azt jelenti, hogy felismerjük, hogy semmi sem különálló.
Ez visszavezet bennünket arra a tudatosságra, hogy a donor és a befogadó egy. És az ajándék nem is külön. Ezért úgy adunk, hogy nem várunk jutalmat a címzetttől - ideértve a "köszönöm" -t is -, és nem szabunk feltételeket az ajándékra.
A nagylelkűség szokása
A Dana paramitát néha "a nagylelkűség tökéletességének" fordítják. A nagylelkű szellem nemcsak a jótékonykodást adja. A világ iránti reagálás szelleme, és annak megadása, amire pillanatnyilag szükség van és megfelelő.
Ez a nagylelkűség szelleme fontos alapja a gyakorlatnak. Segít lebontani egófalainkat, miközben enyhíti a világ szenvedéseinek egy részét. Ez magában foglalja azt is, hogy hálásak vagyunk a nekünk mutatott nagylelkűségért. Ez a dana paramita gyakorlata.