Amikor Isten váratlan irányba küld téged

Ami az életben történik, nem mindig rendezett vagy kiszámítható. Íme néhány ötlet a béke megtalálásához a zavartság közepette.

Váratlan fordulatok
Ma reggel a Central Park nyugati oldalán futó járdán mentem végig csodálkozva a geometriáján: hatszögletű köveket a lábam alatt parkettaszerű téglák szegélyeztek, mellette egy csinos kőfal húzódott. A fal mögött közvetlenül maga a park hevert, ahol a kék égen csupasz fák finom ágai fonódtak össze, és a tiszafa csápjaiból egyenetlen hangú házi verebek bukkantak elő.

Az egyenes, rendezett, ember alkotta járda és a határon túlmutató kusza, kavargó túláradás közötti ellentét arra késztetett, hogy elgondolkodjak Isten és az ember alkotása közötti különbségeken.

A világ számtalan példát tartalmaz az Isten által készített körökről: a hold, a köldök, a szőlő, a vízcseppek és a virágok közepe. A háromszögek is könnyen észrevehetők. Vannak cica macska orra és füle, tűlevelűek, hegycsúcsok, agave levelek és a folyó deltája.

De mi van az ember által létrehozott világ leggyakoribb alakjával, a téglalapkal? Kerestem az agyamban természetes társakat, és bár azt gondoltam és azt hittem, hogy csak kettő van: fogam és sókristályom. Ez meglepett. Előnyben részesítjük a téglalapokat egyszerűen azért, mert könnyebb blokkokkal és egyenes vonalakkal tervezni és építeni? Vagy van valami köze ahhoz, ahogyan az emberek hajlamosak feltételezni, hogy az életnek lineárisnak kell lennie? Nem tudom.

Van egy mondás, hogy Isten közvetlenül görbe sorokkal ír. Miközben télen nézem a fa szépségét, amelynek ágai, gallyai és gallyai látszólag zavaros, de nyilvánvalóan tervezett mintával az égig érnek, megfoghatok valamit abból, amit jelent.

Isten terve nem mindig rendezett és kiszámítható úgy, ahogy szeretném. Vannak olyan fordulatok az életemben, amelyeket nem tudok megjósolni vagy megjósolni. Ez nem azt jelenti, hogy a váratlan irányú elágazás helytelen vagy helytelen. Ez csak annyit jelent, hogy minden új helyen, ahol vagyok, tovább kell növekednem, fel kell nyúlnom, az Úrért és az Úrért kell élnem.