Gondoljon a mai élet prioritásaira. Mi a legfontosabb számodra?

- Szívem irgalommal hat a tömegre, mert most már három napja vannak velem, és nincs ennivalójuk. Ha éhesen küldöm őket otthonaikba, útközben összeomlanak, és néhányuk nagy távolságot tett meg ”. Márk 8: 2–3 Jézus elsődleges küldetése spirituális volt. Azért jött, hogy megszabadítson minket a bűn következményeitől, hogy az örökkévalóságig beléphessünk a Menny dicsőségébe. Élete, halála és feltámadása elpusztította magát a halált, és utat nyitott mindazok előtt, akik üdvösségért fordultak hozzá. De Jézus annyira szeretett az emberek iránt, hogy figyelmes volt testi szükségleteikre is. Először is, elmélkedjen a fenti Urunk fenti kijelentésének első során: „Szívem irgalommal hat a tömegre ...” Jézus isteni szeretete összefonódott az Ő emberségével. Szerette az egész embert, testet és lelket. Ebben az evangéliumi beszámolóban az emberek három napig voltak vele és éhesek voltak, de nem mutatták a távozás jeleit. Annyira elkábította őket a mi Urunk, hogy nem akartak elmenni. Jézus rámutatott, hogy éhségük súlyos volt. Ha elküldte őket, attól tartott, hogy "útközben összeomlanak". Ezért ezek a tények az ő csodájának alapja. Az egyik tanulság, amit ebből a történetből tanulhatunk, az az, hogy mi az élet prioritásaink. Gyakran előfordulhat, hogy prioritásaink megfordulnak. Természetesen fontos gondoskodni az élet szükségleteiről. Szükségünk van élelemre, menedékre, ruházatra és hasonlókra. Gondoskodnunk kell családjainkról és gondoskodni kell alapvető szükségleteikről. De túl gyakran emeljük az élet ezen alapvető szükségleteit a Krisztus szeretetére és szolgálatára irányuló lelki szükségletünk fölé, mintha a kettő szemben állna egymással. De nem így van.

Ebben az evangéliumban az emberek, akik Jézussal voltak, úgy döntöttek, hogy hitüket helyezik első helyre. Annak ellenére, hogy Jézussal maradtak, annak ellenére, hogy nem volt ennivalójuk. Lehet, hogy néhány ember egy-két nappal korábban távozott, és úgy döntött, hogy az étel iránti igény elsőbbséget élvez. De akik esetleg megtették, elvesztették ennek a csodának hihetetlen ajándékát, amelyben az egész tömeg teljesen meg volt elégedve. Természetesen Urunk nem akarja, hogy felelőtlenségek legyünk, különösen, ha kötelességünk másokkal törődni. De ez a történet azt mondja nekünk, hogy mindig a legnagyobb gondot a lelki szükségletünk táplálja, amelyet Isten Igéje táplál. Amikor Krisztust helyezzük az első helyre, minden más szükséglet az Ő gondviselésével összhangban teljesül. Gondoljon a mai élet prioritásaira. Mi a legfontosabb számodra? A következő jó étkezésed? Vagy a hitélete? Noha ezeknek nem kell ellentétben állniuk egymással, fontos, hogy mindig az Isten iránti szereteted legyen az első. Meditálj ezen a sok emberen, akik három napot töltöttek Jézussal a sivatagban étkezés nélkül, és próbálják meglátni magukat velük. Döntsön úgy is, hogy Jézus mellett marad, és úgy dönt, hogy Isten iránti szeretete az életének fő hangsúlya lesz. Ima: Gondviselő Uram, ismered minden igényemet, és aggódsz életem minden aspektusa miatt. Segítsen abban, hogy annyira megbízhassak benned, hogy mindig az életem elsődleges fontosságának tekintettem a Téged érzett szeretetemet. Hiszem, hogy ha életed legfontosabb részeként meg tudlak tartani Téged és az akaratodat, akkor az élet minden más igénye a helyére kerül. Jézus, hiszek benned.