Gondolkodjon el ma, ha megengedte Jézusnak, hogy kegyelmet öntsön életébe

Jézus városról falura járt, hirdette és hirdette Isten Királyságának örömhírét. Kísérte őt a tizenkettő és néhány nő, akik meggyógyultak gonosz szellemektől és gyengeségektől ... Lukács 8: 1-2

Jézus küldetésben volt. Feladata az volt, hogy fáradhatatlanul prédikáljon városról városra. De nem egyedül tette. Ez a szakasz hangsúlyozza, hogy őt az apostolok és több nő is elkísérte, akiket meggyógyított és megbocsátott.

Nagyon sok mindent elmond nekünk ez a szakasz. Egy dolog azt mondja nekünk, hogy amikor megengedjük Jézusnak, hogy megérintse az életünket, meggyógyítson minket, megbocsásson és átalakítson minket, akkor követni akarjuk őt, bárhová is megy.

A Jézus követésének vágya nemcsak érzelmi volt. Minden bizonnyal voltak benne érzelmek. Hihetetlen hála és ennek következtében mély érzelmi kötelék volt. De a kapcsolat sokkal mélyebb volt. Ez a kegyelem és az üdvösség ajándéka által létrehozott kötelék volt. Ezek a Jézus-követők nagyobb mértékű szabadságot tapasztaltak a bűntől, mint valaha. A kegyelem megváltoztatta az életüket, és ennek eredményeként készen álltak arra, hogy Jézust életük középpontjába állítsák, követve őt, bárhová is megy.

Gondolj két dologra ma. Először is, megengedted Jézusnak, hogy rengeteg kegyelmet öntsön életedbe? Hagytad, hogy megérintsen, megváltoztasson, megbocsásson és meggyógyítson? Ha igen, akkor visszafizette-e ezt a kegyelmet azzal, hogy abszolút választotta, hogy követi őt? Jézus követése, bárhová is megy, nemcsak ezek az apostolok és szent asszonyok tették régen. Ez mindannyiunk számára a mindennapokban hivatott. Gondolja át ezt a két kérdést, és gondolja át újra, hol lát hiányt.

Uram, kérlek, gyere és bocsáss meg, gyógyíts meg és alakíts át. Segítsen megismerni életem megmentő erejét. Amikor megkapom ezt a kegyelmet, segítsen hálásan visszaadni neked mindazt, ami vagyok, és kövesselek, bárhová is vezetsz. Jézus, hiszek benned.