Gondold át ma, hogy mi csábít leginkább a csüggedésre

Még tovább kiabált: "Dávid fia, könyörülj rajtam!" Lukács 18: 39c

Jó neki! Volt egy vak koldus, akit sokan rosszul bántak. Úgy bántak vele, mintha nem lenne jó és bűnös. Amikor kegyelmet kezdett kérni Jézustól, azt mondták neki, hogy maradjon csendben a körülötte lévőktől. De mit tett a vak? Engedett az elnyomásuknak és a gúnyolódásuknak? Biztosan nem. Ehelyett: "Még tovább sikoltozott!" És Jézus tudatában volt hitének és meggyógyította.

Van egy remek tanulság ennek az embernek az életéből mindannyiunk számára. Sok dologgal találkozhatunk az életben, amelyek lebuktatnak, elriasztanak és kétségbeesésre késztetnek. Sok olyan dolog van, amely elnyomja a számunkra és nehezen kezelhető. Szóval mit kéne tennünk? Engedjünk-e át a harcnak, majd vonuljunk vissza az önsajnálat lyukába?

Ez a vak ember tökéletes bizonyságot ad arról, hogy mit kell tennünk. Amikor elnyomottnak, csüggedtnek, csalódottnak, félreértettnek vagy hasonlónak érezzük magunkat, ki kell használnunk ezt a lehetőséget, hogy még nagyobb szenvedéllyel és bátorsággal nyúlhassunk Jézushoz az Ő irgalmára hivatkozva.

Az élet nehézségei egy vagy két hatással lehetnek ránk. Vagy lebuktatnak, vagy erősebbé tesznek. Azzal erősítenek minket, hogy lelkünkben még nagyobb bizalmat és Isten irgalmától való függést ösztönözünk.

Gondold át ma, hogy mi csábít a legjobban a csüggedésre. Mi az, ami elsöprőnek tűnik és nehéz kezelni. Használja ezt a küzdelmet arra, hogy még nagyobb szenvedéllyel és buzgalommal kiálthasson Isten irgalma és kegyelme iránt.

Uram, gyengeségemben és fáradtságomban segíts, hogy még nagyobb szenvedéllyel forduljak Hozzád. Segítsen még jobban rád támaszkodni az élet szorongása és csalódottsága idején. E világ gonoszsága és zordsága csak erősíthesse elhatározásomat, hogy mindenben hozzád fordulok. Jézus, hiszek benned.